Egy nem mindennapi minimanó kalandjai

22 hónapos

2010-12-02T13:18:00.006+01:00

Hát elérkezett a december, és a 22. hónap. Tavaly nem gondoltam volna, hogy idén ilyen hamar az év végéhez érünk. Bálint nagyon sokat nőtt és fejlődött az utóbbi hónapokban. Már már néha el is felejtem, hogy koraszülött volt az én kis manóm. De ami a tényeket illeti, azok a következők:

Súlya kb. 12 kg, de mostanában nem mértem, mert nem is hagyja nagyon, hogy lemérjem. A magasságát abszolút nem tudom, csak a ruha méretét, az pedig 86-os. Fogainak száma 12, és most bújik ki a 13. is. Az evéssel nincs gondunk, nagyjából mindent megeszik. Mondhatnám azt is hogy elég haspók, mert bármikor tud enni. Az evőeszközöket már egész szépen használja, már csak ritkán kell segítenem a kanalazásban. Inni teát szeret, és gyümölcsleveket, a vizet annyira nem kedveli. A pohárból való ivás még egy kicsit nehézkes, de próbálkozunk vele folyamatosan. Viszont szívószállal tökéletesen iszik. Az alvás egy álom, az éjszakát nagyon jól végig alussza, napközben pedig minimum 2 órát alszik. Most már hogy ilyen nagy fiú, próbálkozunk a bilivel is. Azt már tudja, hogy mire való, és hogy a wc papírt mire használjuk (habár még elég gyakran letekeri játékból az egész gurigát), de még mindig csak akkor szól, hogy kaki van, amikor már benne van a pelusban. Nagyon szeret a levegőn lenni, bent alig tudom lefoglalni, főleg november közepe óta, amikor is megtanult motorozni. Imád pakolni, és segíteni nekem takarítani. Mostanában nagyon bújós lett, főleg az idegenek társaságában. Amúgy a kezdeti rosszasága néha már eltűnik, kezd szófogadóbb lenni. De ettől függetlenül még mindig nagyon csibész! Szeret beszélni, mára már egészen jól kimond szavakat. Próbálja utánozni amiket mi mondunk, ezért már nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit is mondunk előtte. Úgy tűnik a karácsony őt is érdekli, mert a díszeket amiket kitettem a szobájába, arra mindig mondja, hogy szép. Úgyhogy remélem ő is karácsony őrült lesz, mint a családunk. Mindent összefoglalva, mindenki nagyon meg van elégedve a fejlődésével. Sokan mondják, hogy már észre sem lehet venni rajta, hogy koraszülött volt. De azért ha egy hasonló korú társával találkozunk, akkor egyből kiderül, hogy Bálintnak még van mit behoznia.

18 hónapos

2010-09-11T12:03:00.005+02:00

Nagyon régen nem írtam már, melynek oka, hogy Bálint iszonyú tempóban veszi igénybe a saját és az Anyukája energiáját. A nyáron nagyon sok minden történt, de ezt majd egy másik bejegyzésben próbálom részletezni. A legfontosabb az életében a 18 hónapos státusz volt, melyet most egy hónappal később próbálok pótolni.

A nyár folyamán voltunk ortopédián, mert a doktornéni kérte, hogy ha el kezd önállóan járni Bálint akkor tegyünk egy látogatást nála. A rendelőben nagyon vicces volt az én kicsi fiam, ugyanis le-föl járt, és folyamatosan beszélt a maga kis nyelvén. A doktornéni meg is jegyezte, hogy ő úgy látja hogy többet mozog az átlagnál is, és hogy a szeme sem áll jól. Amúgy orvosilag minden rendben van vele és legközelebb csak 3 éves korában szeretné látni. Nagyon örültünk a hírnek, mert ezzel a vizsgálattal tulajdonképpen lezártuk ezt az évet, és már csak jövőre kell újra szakorvost látnunk (legalább is reméljük).

A fogai szépen jönnek, augusztus elején mintha valami fog növesztő szert kapott volna, ugyanis két hét alatt 3 foga is kibújt. Azokat a napokat nagyon megszenvedtük, de remélem, hogy a többi már nem lesz ilyen nehéz. Jelenleg 9 foga van, 5 fent, és 4 lent. A fogkibújás sorrendje most teljesen felborult!

A súlya kb 11 kg. De annyit jön-megy, hogy ez nagyjából most változatlan. Ezzel szemben magasságra most nagyot nőtt. Egyik pillanatról a másikra kinőtte a 74-es ruhákat, és 86-os méretre kellett váltanunk. A lába is hatalmasat nőtt, a nyár elején megvásárolt szandálok éppen hogy még jók voltak a nyár végére.

A beszéde nagyon kifejező, habár még mindig inkább a maga nyelvén beszél, amit akar azt elmagyarázza, és ha figyelek akkor meg is értem. Mindent megért, és tudja ha valami rosszat csinál. Rövid szavakat már mond, mint például Apa, Anya, (Ajja!!!!), Anyu, (Aaaajjjúúú), hallo, hello, csá-csá, kutya (tutya), hinta palinta, (himpa paimpa). Hirtelen ezek jutottak eszembe. Jujj, egyet és a legfontosabbat majdnem elfelejtettem, ez pedig a ham, és ham és ham...... Bármikor bármit megeszik. :)

Szóval mindent összevetve nagyon szépen fejlődik csak már lehetne egy kicsit szófogadóbb, mert most már nem csak a Nagyi haja fog kiegyenesedni, hanem az enyém is. :)

Takarít és focizik

2010-05-10T12:22:00.006+02:00

Igen, igen jól halljátok! Az én kicsi fiam még alig nőtt ki a földből de már most nagyon szorgalmas. Segít nekünk a házimunkában. Hol porszívózik, hol felsöpröget, néha pedig még locsol is ha kell. És ha megunja a házimunkát, akkor megy és focizik egyet.

Az elmúlt egy hónap képekben is

2010-05-05T11:35:00.007+02:00

Fodrász előtt és...

Fodrász után (persze ha már ott voltunk akkor Apa is beült a fodrász székbe)

Húsvétkor Tamaráéknál

Kriszit szülinapján

Csabi szülinapján

Az elmúlt egy hónap

2010-05-05T11:14:00.007+02:00

Fúúúúúúú, le sem tudom írni mennyi minden történt velünk az elmúlt egy hónapban. Mivel Bálint iszonyúan mozgékony, és nagyon eleven, ezért szinte minden időmet leköti. A géphez kb. két-három naponta tudok odaülni, akkor is megnézem a leveleimet és már rohanok is tovább, mert Bálint nem hagyja, hogy számítógépezzek. Napjában most már csak egyszer alszik, akkor is egy gyorsat, mert ha már egy órát alszik az már csodának számít. De ami a legfontosabb, hogy hétfőn, május 3-án megtette magától az első lépéseit. :o) Olyan büszke vagyok rá!!! Annyira kis ügyes fiú!

De röviden azért egy pár szót az elmúlt egy hónapról. Húsvét szombatján voltunk fodrásznál, mert már nagyon hosszú volt a haja, és már kellett valamit kezdeni vele. A mi fodrászunkhoz vittük (Henihez) aki nagyon aranyos volt Bálinttal, és kb. 5-7 perc alatt lenyírta a haját. Géppel csinálta, mert így volt az egyszerűbb. Bálintnak egy szava sem volt. Inkább az dühítette, hogy miért kell neki üldögélnie, mikor már kézenfogva tud menni. Szóval nagyon bátor fiú volt, így már én is neki merek állni legközelebb a hajvágásnak. Aztán Húsvét vasárnap Zoli rokonainál voltunk ahol nagyon jól éreztük magunkat. Bálint kapott egy rakás csokit, amit persze ő nem termelhetett be.

Aztán a következő hétvégén a szülinapok következtek. Kriszit és Csabi (nagynénje, és nagybátyja) szülinapja volt. Krisztit szombaton köszöntöttük Csabit pedig vasárnap. Persze a tortákat nem hagyhatta ki, úgyhogy mindkét nap tortafalóvá lett Bálint.

Majd jött két szuri, és két hét betegség. Szegényke lázas volt, köhögött és folyt az orra. Aztán természetesen én is elkaptam. Így nem sok helyen jártunk abban a két hétben. De mindeközben meglátogattak minket Zoli keresztapukájáék, aminek nagyon örültünk, mert ők még nem is látták Bálintot. Teljsen odavoltak Bálintért, hogy milyen ügyes, és milyen nagy fiú már. A múlt hétvégén pedig vidéken voltunk ami Bálint számára (és a mi számunkra is) nem állt másból csak hogy kézenfogva le föl jártunk a kertben. Annyit sétált Bálint, hogy már mi sem nagyon bírtuk. Mondjuk nagyon is jót tett neki a vidéki levegő, mert akkor aludt napközben kétszer is. Valószínüleg ennek a hétvégének volt köszönhető, hogy hétfőn már elengedte a kezemet és ment/megy magától néhány lépést.

Nagy vonalakban ennyi történt, persze ha jó idő van, akkor játszóterezünk Dominikkel, vagy a kertben lófrálunk, virágot ültetünk, stb. Képeket a következő bejegyzésben teszek közzé.

Húsvét

2010-04-05T10:43:00.003+02:00

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk Mindenkinek!

Látogatók

2010-03-19T13:30:00.004+01:00

Rég nem írtunk már, de ennek meg volt a jó oka!Ugyanis Bálint rájött, hogy mennyivel szebb a világ két lábon, ezért Anyukámmal kénytelenek voltunk neki cipőt venni, és azóta én derékszögbe hajolva folyton fogom a kezét és sétálunk.

Mondjuk ennek a nagy előzménye az a látogatás volt, ami még március elején történt. Meglátogattak minket Apa unokatestvére, és családja. Már korábban írtam róluk, Nekik is van egy hasonló korú kislányuk mint Bálint. Gini most lesz egy éves, de már sokkal ügyesebb mint Bálint. Mondjuk ehhez hozzájárul az is, hogy Gininek van egy nagyobb testvére Klaudia, aki most 3 éves, és nagyon sokat foglalkozik a kis húgával. A korábbi méretbeli különbségek szinte már majdnem eltüntek. Habár Bálinton még mindig látszik, hogy kisebb, mint korabeli társai. Míg itt voltak nagyon édesek voltak, Bálint játékaival sokat játszottak. Először egymással nem sokat foglalkoztak, de azért néha-néha kiszedték egymás szájából a játékokat. :) A három rosszaság rájött, hogy Bálint puzzle szőnyege szédszedhető, ezért folyton azt kapkodták szét, mi felnőttek meg nem győztük újra és újra összerakni. Persze a három rosszcsontot, alig lehetett együtt lefotózni! Hol az egyik mászott ki a képből, hol a másik. Bálint nagyon élvezte a társaságot, szerintem jót is tett neki, hogy végre egy vele egyidőssel játszhatott!

Nőnap, és Apa névnapja

2010-03-08T11:37:00.005+01:00

Kedves hölgy látogatóim! Nagyon boldog Nőnapot kívánok mindenkinek!

Apa Neked pedig nagyon boldog névnapot!

Apa szülinapja

2010-02-25T12:53:00.006+01:00

Drága Apucikám!

Nagyon boldog születésnapot kívánok, Anyával együtt! Sok-sok puszi!

Megjegyzem, remélem te is így fogsz kinézni a tortaevés után. :o)

Az elmúlt hétvége

2010-02-23T10:41:00.004+01:00

A múlt hétvége teljesen más volt, mint a megszokott! Ugyanis Anyáék, Krisztiékkel síelni mentek, engem meg ott hagytak a Nagyinál. Pénteken mielőtt elindultak volna, azért még megrémisztettem egy picit Anyát, mert hirtelen hőemelkedést produkáltam. De szerencsére Nagyi határozott egy Nagyi, és megnyugtatta Anyát, hogy nem lesz semmi baj. Pénteken már korán le kellett feküdnöm, mert elég fáradt voltam, hisz délelőtt össze kellett pakolnom, meg ilyenek :) Szombaton mivel szél volt, Nagyi nem nagyon mert kirakni a levegőre, de aztán kénytelen volt, mert nagyon nyűgös vagyok, ha nem lehetek levegőn. Aztán délután kipróbáltuk a bébi kompot, amit most már nagyon ügyesen tudok használni, és nem csak hátrafelé tudok vele közlekedni. Ennek Nagyi elképesztően örült, mert innentől kezdve nem volt kegyelem se a kutyának, se a lakás díszeinek. Egyszer azért ugrott, mert megtéptem Roni fülét, egyszer azért, mert már a fürdőszobában garázdálkodtam. :) A vasárnap jól telt, mivel jó idő volt, délelőtt és délután is tudtam levegőzni. Aztán este haza értek Anyáék, ami engem annyira nem hatott meg. Dominiknak örültem a legjobban, mert vele meg tudtam beszélni az egész hétvégét. :) Jó kis hétvége volt, habár Nagyi megjegyezte, hogy ha ilyen rosszaság (eleven) leszek akkor legközelebb kétszer is meggondolja, hogy elvállaljon-e. De én ezt a mondatát nem értettem, nem tudom kire gondolt amikor a "rosszaságot" emlegette. :)

Egy éves státuszom

2010-02-15T10:53:00.004+01:00

Anya egy kicsit feledékeny volt, és lemaradt egy igen fontos bejegyzés itt a szülinapom körül. A fejlődésem elmaradhatatlan bejegyzése.

Szóval hol is kezdjem. A súlyom 8400 g, a testhosszom: 74 cm.

A szülinapomra kibújt a harmadik fogacskám is, amit szerencsére én egészen jól élek meg. (se láz, se semmilyen egyéb tünet)

Most már mindenhol fel tudok állni, és már kapaszkodva teszek is egy-két lépést. A szülői segítséggel való menés még nem megy :) de néha már gyakorlom azt is.

Sokat beszélek, persze baba nyelven, amin a körülöttem élők nagyokat nevetnek.

Napközben keveset alszom, de éjszaka bepótolok mindent, és gyakran egy huzamban 12 órát is képes vagyok aludni. Több mint egy hónapja már külön alszom a szüleimtől, és azért Anyának néha-néha még át kell jönnie éjszaka betakarni, cumit megkeresni.

Most már majdnem mindenfélét eszem. A tehéntejet orvosi tanácsra még mellőzzük egy kicsit.

Szeretek fürdeni, játszani, és imádok társaságban lenni. Persze a nagyobb hangzavartól megijedek, de hamar meg lehet vígasztalni.

És hogy ne csak jó dolgok kerüljenek ide....., nagyon hisztis lettem. Próbálgatom Anya, és a Nagyi türelmét. Akaratos vagyok, ha valami nem úgy van ahogy én szeretném, akkor másodpercek alatt tudok krokodil könnyeket produkálni. Utálom a téli ruhákat felvenni, úgyhogy már várom a tavaszt, hogy ne kelljen ennyit öltözködni.

Az első SZÜLINAPOM

2010-02-10T11:32:00.004+01:00

Az első szülinapi partym családi légkörben telt. Anyáék meghívták hatodikára szombatra a nagyszülőket, nagynéniket, nagybácsikat, hogy megünnepeljük ezt a nagy eseményt. Anya és Apa szombaton egész délelőtt tüsténkedtek, hogy rend és tisztaság legyen illetve, hogy délután 3-ra kész legyen a kaja. A menüből én kimaradtam, mert nem igazán nekem valót főzött anya, de a tortát azt természetesen nekem rendelte. Mikor megérkeztek a vendégek én még aludtam, de nem sokáig, mert felkeltem a nagy beszélgetésekre. Mikor megláttam, hogy micsoda nagy fennforgás lett körülöttem, meg is lepődtem egy kicsit. Aztán míg ettek a többiek, én szórakoztattam a vendégeket. Megmutattam mindenkinek, hogy milyen gyorsan mászok, és hogy megkapaszkodva már szinte mindenhol fel tudok állni. Az ebéd után én már türelmetlen voltam, hogy mindenki evett már, csak én nem, így Anya úgy döntött, hogy most már jöhet a torta. A tortát Anya barátnőjétől rendeltük, aki teljesen meglepett minket, mert nem gondoltuk volna, hogy egy csoki torta ilyen szép is lehet. Ráadásul Anya arra gondolt, hogy majd lesz egy kerek alakú torta, egy marcipán Némóval, és mikor megláttuk a tortát, leesett az állunk. (Köszönjük mégegyszer Ildi!) Volt egy gyergyám és tüzijátékom is, amitől egy kicsit megijedtem. A gyertyát Dominik segítségével fújtam el. Aztán kitört belőlem az idegesség, hogy miért nem nyúlhatok a tortámhoz, így Anya gyorsan vágott nekem egy szeletet, amit természetesen 1 évesen már egyedül kellett elkezdenem enni. Hát az eredmény meg is volt. :o) Miután jól összekentem magam, Tamás úgy gondolta, hogy az a csoki mennyiség ami az arcomon van nem elég, és ezért csinált belőlem egy kommandóst, hogy el tudjak vegyülni a torta dzsungelben. Az evés után jöhetett a mosakodás, és az ajándékozás. Nagyon sok szép ajándékot kaptam, nem is tudom most hirtelen részletezni. De a legjobban mégis az a zacskó tetszett amiben az egyik ruha volt. :o) Aztán bújócskáztam is egy kicsit, majd lassan elfáradtam. Eljött az este amikor is mindenki sorjában elbúcsúzott, és én meg mehettem egy alapos fürdésre, mivel tetőtől talpig csokis voltam. Aztán Anyáék lefektettek, és aludtam reggelig, mert annyira kimerültem.

Szerintem nagyon jó volt a szülinapom. Remélem a többi is majd ilyen jól fog sikerülni.

1 éves lettem

2010-02-02T16:10:00.003+01:00

Eltelt egy év! Elég nehéz év volt, de túl vagyunk rajta! Amit ide akartam írni azt a nővérem tökéletesen megfogalmazta abban a levélben, amit ma kaptunk tőle!

Köszi Vera, hogy ilyen távolról is velünk vagy, és ha nem bánod akkor utólagos engedelmeddel felteszem ide a leveledet. Ennél szebben talán én sem tudtam volna felköszönteni Bálintot.

"Drága kicsi Bálint!

El sem merem hinni, hogy már eltelt egy esztendő. Persze azt sem tudom hogyan mondjam el neked ilyen messziről, hogy szeretlek és hogy most ott vagyok veled és együtt ünnepeljük ezt az izgalmas napot. Hol is kezdjem:? talán ott, hogy nagyon sok dolog történt már veled pedig még csak egy éves vagy és már regénybe illő dolgokon vagy túl. Zsúfolt volt minden napod, hiszen meg kellett tanulnod megtartani a fejecskédet, hasra majd hátra kellett fordulnod mindezt magadtól, aztán meg kellett csinálnod azt, hogy fel tudj ülni, rugózni előre majd hátra, majd a nagy lépés ami korlátlan mozgási lehetőségeket ad neked fel kellett állnod egyedül. Innen már minden könnyebb és nehezebb is lesz egyben, arról nem is beszélve, hogy már gyakorolt nyelvjárásod van amit a buta felnőttek csak akkor értenek meg, ha meg is mutatod nekik mit akarsz. Nézd el nekik még ők is gyakorolnak. Nehéz évet tudsz magad mögött, te korán jöttél, valaki pedig korán ment, nagyon nehéz cserét éltünk meg, talán valaki félre nézhette a naptárt, persze a jöveteleddel nincs semmi kifogás, mindenki nagyon örült és egyben nagyon aggódott ami érthető is volt. A te kis fizimiskád nagyon is tisztán kirajzolódott előttem, ez a kicsi nagyon erős csontú szívós kis fickó, nem lesz vele semmi baj. Így is lett, te küzdöttél és győztél, erre születtél. Én már látom, hogy minden menni fog. Ami persze önző fejemet aggasztja, hogy egy éve csak a varázslatos interneten keresztül nézhettelek, beszélgethettünk, de még nem tudtalak átkarolni és meggyömöszölni ahogy azt egy nagynénitől el lehet várni. Most én dolgozom valamin ami ha sikerül, meg tudom valósítani haza látogatási tervemet is. Persze ehhez nem kis türelem és kitartás kell, de ami neked ment, az nekem is fog, tehát küzdök. Kicsikém, nagyon sok boldog születésnapot kívánunk neked erőben egészségben és nagy szeretetben ami körülvesz téged. Remélem anyukád az én kis testvérem segít neked elolvasni.

MILLIÓ PUSZIT KÜLDÜNK MELEG ÖLELÉSSEL KIS VERÁÉK.

Natingem millió puszi és gratulálok hiszen neked ugyanúgy ünnep mint a picinek. "

Pancsolni voltunk

2010-01-27T11:22:00.005+01:00

Az új év, azt kell hogy mondjam jól indult. Az első hetekben megleptem Anyáékat azzal, hogy felálltam a kiságyban, mire ők 17-én megleptek egy 4 napos wellness hétköznappal :o) Kehidakustányon jártunk egy 100%-ig baba barát szállodában közvetlenül a fürdő szomszédságában. Vasárnap ebéd után indultunk. Az út elég hosszú volt, de én szerencsére végig aludtam. Megérkezésünk után azonnal átöltöztünk és mentünk megnézni, hogy milyen a fürdő. Nagyon szuper volt, mert van benne pancsoló rész az ilyen kisnövésüeknek is mint én. Először kicsit furcsa volt ez a nagy "kád", mert nem tudtam, hogy Anyáék miért engednek engem annyira szabadjára. De aztán nagyon belejöttem a pancsiba, és csak úgy csapkodtam a vizet, hogy senki ne maradjon szárazon. A nagy pancsolás után mentünk vacsorázni, mert Anyáék már majd éhen haltak. A vacsora nekem is nagyon jó volt, mert szinte minden nap megkóstolhattam én is valami fincsi kaját. Hiába ettem reggel fent a szobában, egy fél óra múlva amikor Apáék ettek, kiköveteltem tőlük a finom falatokat. Így volt részem lekváros kenyérben, sajtban, krumpli főzelékben stb. A tápszert azóta nem nagyon iszogatom, próbálom Anyát rávenni, hogy már ne etessen ezzel, de úgy látom, hogy még nem adja fel. A többi napunk is nagyjából így telt. Ki sem tettük a lábunkat a szállodából. A pancsizás nagyon jó volt, életemben először csúszdáztam is vízicsúszdán :o) Mivel nem volt úszógumink ezért voltak olyan rendesek a szállodában, hogy adtak egyet kölcsön, így a mély vízbe is be tudtam menni. Ott volt egy olyan rész, ahol vitt minket a víz sodrása. Apának meg Anyának nagyon tetszett az a rész, mert mindig oda vittek engem is. Nekem annyira nem jött be, állandóan ásítoztam azon a részen. Nem értem miért olyan nagy poén az! :o) Nagyon jól éreztük magunkat ez alatt a pár nap alatt! Beszereztem első vérző sérüléseimet is a lábamon, mert ahogy másztam a pancsolóban, felsértette a medence alja a lábamat. De hősiesen tűrtem az ápolást, csak egy kicsit sírtam. Aztán lassan eltelt a négy nap és hazafelé kellett vennünk az irányt! Ha lett volna még rá lehetőségünk, akkor biztos maradtunk volna még egy-két napot, mert annyira tetszett mindannyiunknak.

Az első karácsonyunk

2010-01-06T10:23:00.008+01:00

Először is engedjétek meg, hogy mindenkinek boldog új évet kívánjunk!

Bálint első karácsonya részben boldog, részben pedig szomorú volt. A boldogságra sajnos árnyékot vetett az a tudat, hogy már nem teljes létszámmal ünnepelhettük a karácsonyt. De ettől függetlenül érdekes volt nézni, hogy ez a picike kis teremtmény miként fogja fel, hogy mi történik körülötte.

23-án este az angyalkák már feldíszítették a fát, így mire 24-én felébredtem, már ott állt teljes pompában a karácsonyfa. Mondjuk engem annyira nem hatott meg, mert kb. két percet sem foglalkoztam vele. Úgy viselkedtem, mintha semmi változás nem történt volna a lakásban.
24-én ebédre Mamiékhoz mentünk. Volt ott is szép karácsonyfa, sok-sok kaja, amiből persze én még nem sok mindent ehettem, na meg persze egy csomó ajándék a fa alatt. Ebéd után megmutattam mindenkinek, hogyan kell bejárni négykézláb az egész szobát, és persze játszottam a Judittal, meg a Csabival, meg a kutyusukkal. A játék után kaptam egy nagy csomagot, amit Anya segítségével kibontottam. Kaptam egy nagyon szupi kulcscsomót. Úgyhogy most már van kulcsom a házhoz, az autóhoz, és a hajóhoz.

Ajándékozás után elindultunk hazafelé mert vacsorára a Krisztiékhez voltunk hivatalosak. Ott is volt szép fa, meg szépen megterített asztal. A csillagszóró és a karácsonyi zene után következhetett az ajándékozás. Persze itt is kaptam játékokat, és sok-sok ruhát. Egy kis játék után jöhetett a vacsora is. Ez a vacsi nekem is más volt mint a többi, ugyanis halat ettem egy kis krumlipürével. Az első falat kicsit furcsa volt, de utána ráéreztem az ízére, és csak faltam a halat. Vacsi után még jöhetett egy kis játék, aztán elbúcsúztunk, mert már elég későre járt, és én nagyon fáradt lettem.

25-én Nagyihoz mentünk ebédre. Én elég fáradt voltam, mert 24-én nem sokat tudtam aludni. De azért jó volt Nagyinál is, mert itt végre ehettem egy kis sütit is, ami kimondhatatlanul ízlett! Aztán Anyáék még beszélgettek egy kicsit, és indultunk haza, mert délutánra elég nyűgös, és morci lettem. Mondjuk ehhez a morcossághoz hozzátett az is, hogy december 6. óta jött az első fogam, és karácsony tájékán kezdett kibújni a második is. Vicces volt, mert Anya az első fogamat szinte észre sem vette.

26-án úgy volt, hogy Apa-Mamiék jönnek hozzánk, de mivel Mami eltörte a csuklóját, és szinte az egész napjukat a kórházban töltötték, így nem tudtak jönni. De azért Nagyi, és Krisztiék átnéztek hozzánk, és ha már itt voltak, akkor meg is ebédeltünk. Apa szokásához híven sütött egy fincsi mákos sütit, Anya meg a husihoz készített egy kis köretet. Én pedig úgy gondoltam, hogy ha már ott áll az a fránya fa, akkor megnézem, hogy mi is ez igazából, így hát odamásztam a fához és jól megrángattam az egyik díszt. Szerencsére nem történt semmi baj, ezért hát elkezdtem rendszeresen odamászni a fához. :o)

Összefoglalásként, ha jobban belegondolok, a Karácsonyunk nem is szólt másról csak a kajálásokról, az új ízek megismeréséről. Persze az ajándékok amiket kaptam mind zenélős játékok, ráadásul csak akkor tetszik mind, ha egyszerre zenélnek, így nap mint nap boldogíthatom vele a szüleimet.

Karácsony

2009-12-23T15:57:00.005+01:00

"Karácsony készül, emberek!

Szépek és tiszták legyetek!

Súroljátok föl lelketek,

csillogtassátok kedvetek,

legyetek újra gyermekek,

hogy emberek lehessetek!" (Wass Albert)

Minden Kedves blog olvasónak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!

Bálint, Nati, Zoli

Az év utolsó orvos látogatásai

2009-12-16T15:13:00.003+01:00

Nagy nehezen, de úgy néz ki, hogy túl vagyunk az idei év utolsó orvosi vizitein. A múlt héten voltunk a sebészeten, ahova többet már szerencsére nem kell menni! Annyira szép a sérv műtét helye, hogy a vizsgáló doktorbácsi alig találta meg a heget. Szerencsére azt mondták, hogy tényleg nagyon szép a seb, semmi nyoma a sérvnek, úgyhogy már csak akkor kell mennünk, ha valami panasz van. (reméljük nem lesz)!!!!
Hétfőn voltunk az ortopédián, ahol megdicsértek, mert egyedül fel tudok ülni, és el kezdtem mászni! A doktornéni még véletlenül sem említette a Dévény Anna tornát, így Anya nagyon boldog volt! Ide vissza már csak akkor kell mennünk, ha már egyedül tudok menni! Szóval egy időre ez is letudva.
Kedden pedig neurológián voltunk, ahol ismét dícséretben részesültem, a fent leírtak miatt. A doktornéni megjegyezte, hogy minek tettünk volna ki engem fájdalmas D.A. tornának, hogy ha Anyával és Apával is hatásosak voltunk. Ide már nem biztos hogy vissza kell jönnünk. Ezt majd kb. január végén a háziorvos eldönti. Sajnos az a doktornéni aki itt volt teljesen visszavonul a szakmától, úgyhogy nagyon szomorúak voltunk Anyával, hogy Marika nénivel már nem találkozunk többet.
A fejlődésemben nagyon sokat segített a családunk egyik jó barátja Ili néni, aki havonta rám kukkantott, és tett még egy-két javaslatot Anyának a mozgásom fejlesztésére. :)))))

Télapó itt van....

2009-12-07T10:47:00.004+01:00

Mint minden gyerekhez, hozzám is eljött a Mikulás! Mivel jó gyerek voltam, ezért kaptam egy csomó ajándékot. Kaptam egy plüss mikulást, egy plüss hóembert, egy kis rezgő elefántot, egy plüss kutyust, meg csokit. Mivel azt még nem ehetek, így Apa örömmel rá is mozdult a csokijaimra. :o) Persze a Mikulás Anyáékra is gondolt, ezért éjszaka megálmodtam azt a bonyolult mozdulatsort, amivel fel tudok ülni, és meg is tudom magamat tartani jó pár percig. Anyáék 06-án reggel egymást kérdezgették, hogy ki ültetett fel engem. Aztán mikor már úgy láttam, hogy a reggeli álmosságból magukhoz tértek, még egy párszor megmutattam nekik, hogy bizony engem már senki sem kell hogy segítsen, mert már magamtól is fel tudok ülni. :o)

Sőt ma reggel Anyának megmutattam, hogy már mászni is tudok, csak lusta vagyok az új dolgot gyakorolni. Mennyivel egyszerübb eljutni bármiért úgy, hogy odagurulok! Anya, Apa reszkessetek! A karácsonyfa nagy veszélynek van kitéve a jelenlétemben! :o)

Barátok

2009-11-18T13:45:00.005+01:00

Két hete vasárnap meglátogatott Zsombi barátom, a szüleivel és a két kis pocaklakóval. A látogatás már eleve jól kezdődött, mert Zigi tesóm annyira megörült Zsombinak, hogy amikor Anya elengedte, ráugrott Zsombira, akit így aztán sikerült feldöntenie. Szerencsére nem volt semmi a közelében, így nem verte be semmijét, csak Zigi nagyon megijesztette. Szóval a kezdeti rossz hangulat után már felhőtlen volt a játék és a kacagás. Persze Zigit kizártuk, hogy ne "terrorizálja" a vendégeket. Zsombi nagyon aranyos volt velem, megmutatta hogy kell mászni, megszeretgetett, sőt még puszit is kaptam. Aztán játszott az Anyukájával, és a látogatás vége felé ismét beengedtük Zigit, hogy Zsombi ne féljen tőle. Zigi ennek annyira örült, hogy megint letámadta Zsombit, de most már vigyáztunk rá, nehogy fellökje. Adott Neki egy két kutyapuszit, majd pedig ment megharapdálni az Apukáját. Másnap Anya felhívta Zsombi Anyukáját, hogy megtudakolja, hogy Zsombival minden rendben volt-e éjszaka, nem hagyott-e benne rossz emléket Zigi. Szerencsére minden rendben volt, úgyhogy remélem legközelebb is meglátogatnak bennünket.

vadul figyelem hogyan kell mászni :)

9/6 hónap

2009-11-17T15:52:00.003+01:00

Csak röviden néhány feljegyzés arról, hogy miket is tudok mostanában!

Négykézlábra állva előre hátra hintázok! Sajnos a mászás még csak álom, de lassan annak is el jön az ideje. Kezdek szépen üldögélni, de azért néha még hasonlítok egy részegesre. Négykézlábból próbálok ülni is, de ez annyira bonyolult mozdulatsor, hogy inkább még nem gyakorlom annyit.

A nappalok elég esemény dúsak, mindig csinálunk Anyával valamit. Az éjszakát nagyjából átalszom, kivéve most, mert egy picit náthás vagyok, és nem kapok levegőt.

A súlyom 7,33 kg, a hosszúságom 69 cm.

A dokik akikhez járunk meg szoktak dícsérni, hogy szépen fejlődöm, csak Anya aggódik egy picit, azért mert egy hónapja csak a hintázást mutatom neki, és nem akarok mászni.

Hosszú hétvége

2009-11-06T10:50:00.004+01:00

Az október 23-i hétvégét Anyáékkal, és a Krisztiékkel vidéken töltöttük. Már csütörtök este elindultunk jól felpakolva az autót, hogy nyakunkba vegyük a Balatont és környékét. Pénteken ebéd után úgy döntött a családi kupaktanács, hogy elmegyünk Sümegre, és megnézzük a Sümegi várat. Az út kicsit hosszú volt, de szerencsére én majdnem végig aludtam. Aztán odaérve tapasztaltuk, hogy Anya meg Apa a két nagy okos :o) nem hozta el a kengurúmat, ezért Apának meg kellett bűnhődnie és egész végig a felsőjében kellett hogy cipeljen, mert a babakocsi kereke egyrészt kitört volna, másrészt pedig annyi lépcső volt a várban, hogy egyszerűbb volt így vinni engem. A vár nagyon tetszett, végig nézelődtem. Apa jól elfáradt a cipelésemben, mert már nem vagyok olyan picike, mint korábban. A várat megjárva, kifáradva és a szép időnek, a jó levegőnek köszönhetően Apa és Én este jót aludtunk. Anya meg folyamatosan Apát zaklatta mert egész éjjel horkolt.

Mint látjátok már a várhoz vezető út sem volt egyszerű, de Apa hősiesen végigcipelt.

Szombaton sajnos nem volt annyira jó idő, sőt még hideg is volt, de ettől függetlenül mi elindultunk a Veszprémi Állatkertbe. Itt már Apának nagyobb szerencséje volt, mert az állatkert úgy lett kiépítve, hogy alkalmas legyen a babakocsival közlekedők számára, így csak a látogatás vége felé kellett hogy kikapjon a babakocsiból, mert addigra untam meg az üldögélést. Amúgy nagyon élveztem a szombatot, láttam egy csomó állatot. Nagyon figyeltem mindenre, hogy legközelebb ha erre járunk akkor már tudjam mondani Anyáéknak, hogy mi micsoda.

A vasárnap már a pakolással a takarítással és a hazafelé úttal telt. És mint mindig, a következő hét elejét leginkább alvással, pihenéssel töltöttem.

Zsúfolt hétvége 2

2009-10-26T11:31:00.005+01:00

Kicsit le vagyunk maradva az írással, mert Anyát mostanában nagyon lefoglalom, ezért előre is bocsi mindenktől. Tehát október 09-én Anyáék lepasszoltak a Nagyinak, mert tudták, hogy megint egy hosszú, és programokkal dús hétvégénk lesz. A hétvége majdnem teljesen a Huber családról szólt, mert csak Ők képesek erre, hogy mindent október elejére sűrítsenek be. :) Pénteken lemaradtam Bettyó szülinapjáról, de szerencsére Anyáék képviseltek engem is. Míg Anyáék buliztak, én addig Nagyinál aludtam egy jó nagyot, hogy felkészüljek a másnapi Maya fergeteg partyra. :) A szombati buli nagyon jóra sikerült. Maya barátnőm meglepett mindenkit egy csiribiri tornával amit én is nagyon élveztem, habár meg kell vallanom, hogy ez még nem teljesen nekem való, mert még nem tudtam minden játékban részt venni. Aztán a tortnán én és Anya is jól elfáradt így mi már csak szinte figyelői voltunk az eseményeknek. A sok gyereknek és a tornának köszönhetően hamar rájöttem, hogy miképp kell integetni, így gyorsan megmutattam mindenkinek hogy én már milyen ügyes vagyok.

Pillanatképek a csiribiri tornából

A vasárnap is hosszú volt, ugyanis meglátogattuk Apa rokonait. Ott volt szinte mindenki, így Anyát csak néha-néha láttam, mert én voltam a társaság középpontja, és állandóan valamelyik családtag kezében voltam. :)

Aztán megnéztük Georginát is az unokatesómat, hogy összemérjük, hogy mennyit nőttünk az elmúlt pár hónapban, mióta nem találkoztunk. Hát így a képeket elnézve az a különbség ami korábban meg volt, még mindig fenn áll köztünk. Kilóban kicsit több mint 1 kg, centiben pedig 4-5 cm.

Georgina és a rokonok után még hazafelé beugrottunk Anya barátnőjéhez egy kicsit dumcsizni és kifaggatni őket a közelgő esküvőjükről. Ezek után jól elfáradva még megnéztük Dominiket és az új játékát, majd pedig hazafelé vettük az irányt. Hát azt kell hogy mondjam, este már altatni nem kellett! :)

Ui: Szerintem a csiribirinek és a sok gyereknek köszönhetően hétfőn már kipihenve feltérdeltem négykézlábra, és azóta próbálkozom a mászással.

Zsúfolt hétvége 1

2009-10-16T12:09:00.008+02:00

Két hete történt, hogy Mira barátnőm szülinapján jártunk! Nagyon nagy szerencsénk volt, mert még nagyon jó időnk volt. Mira 1 éves szülinapját ünnepeltük. Nagyon jól éreztük magunkat, habár én még a sok jó falatból nem igazán tudtam enni, pedig Mirának 3 db tortája is volt! Anya nem engedte, hogy bármelyiket is megkóstoljam, ezért nekem maradt a baba joghurt. :) Aztán sajnos korán le kellett lépnünk a buliról, mert úgy kb. 6 óra fele elkezdett lemenni a nap, és elég hideg lett a kertben. Anya jól betakart, de így is érezni lehetett a hideg közeledtét.

Aztán szombat este, még beugrottunk Krisztiékhez, mert ott voltak a barátaink akikkel már régen találkoztunk. Meg kell jegyeznem, hogy a családom sem teljesen normális. A nagy bolondozások közepette Kriszti előkerítette ezt a gyönyörű parókát nekem, és viccelődtünk rajtam egy picit. Szóval kb 16-17 év múlva ilyen lesz a frizurám! :)

A vasárnap is sűrű volt, ugyanis Anya Keresztanyukájával, és (fele)családjával megbeszéltük hogy elmegyünk a Nagyi Nagynénjéhez. Húúúú, ezt most jól megkavartam. Én már azt sem tudom, ki, kinek a rokona. :) Szóval a Nagyi Nagynénje Csoki néni, aki nem rég költözött el. El mentünk meglátogatni Őt, mi így hatan, hogy mi újság vele, illetve hogy bemutatkozzak Neki. Már az odafele út sem volt egyszerű, mert legalább fél órát bolyongtunk a lakótelepen, mire megtaláltuk a házat ahol lakik. Aztán én jól bekajáltam, mert az út eléggé kimerített. Utána pedig jól viselkedtem, beszélgettem, és egy picit aludtam is. Elég későn indultunk haza, már sötétedett. A pici alvásnak köszönhetően jól végig üvöltöttem a hazafelé vezető utat (pedig ez rám nem jellemző, hogy a kocsiban üvöltök). A hétvége után pedig alig vártam a vasárnap estét, és a hétfőt, hogy jól kipihenhessem magam, és készülhessek a következő zsúfolt hétvégére..... :)

A médiasztár

2009-10-12T21:23:00.004+02:00

Talán emlékeztek arra a képre a nyaralásból ahol a Wellness magazint olvasom. Nos az Anyukám beküldte a szerkesztőségbe, ahol annyira megtetszett a kép, hogy az októberi magazinba a szerkesztő levele mellé betették! Elindult fotómodell, médiasztár vagy ahogy mostanság mondják celeb karrierem! Tehát ha valaki megvette az októberi újságot akkor valóban én vagyok benne! Nem csalás, nem ámítás :o))))))

(forrás: Wellness magazin október)

A cumi pusztító

2009-09-29T09:20:00.004+02:00

Egyik este történt az eset, hogy a jól megérdemelt kanapén alvás után Anyáék nagy nehezen felkeltettek és elvittek tornázni, utána meg jött a fürdés. Persze a kanapén ott hagytunk mindent, köztük a cumit is. Mire mindennel végeztünk addigra az én "nővérkém" rosszalkodott egy kicsit, és adott annak a fránya cuminak. Gondolta biztos, hogy ha nekem olyan jó az a cumi, akkor biztos neki is ízleni fog.
Tehát a bűnös személyleírása: 4 lábú, fehér alapon barna foltok. :) A neve Zigi, habár Anyától gyakran hallom azt is hogy Zizi, és Átok. Nem is értem, hogy miért. Imád engem, ha alkalma adódik, akkor össze-vissza nyalja a kezemet, gyakran meg is csócsálja az ujjaimat, nyáron a talpamat "tisztogatta" mindig. Nekem ez nagyon tetszik, de Anya olyankor fogja a fejét és azonnal letörli a kezemet. De nem is szaporítom tovább a szót, hanem rakom fel a képeket.

itt még épségben a cumim

a bűncselekmény után

és íme a bűnös, aki most már egy picit nagyobb mint itt a képen :)

:(

2009-09-23T14:50:00.003+02:00

Az utolsó bejegyzés óta eltelt egy kis idő, mely idő a családunk életében nagyon nagy változást hozott. Sajnos ez a változás nem pozitív jellegű volt, mert hát sajnos szeretett Édesapám, Bálint Papija örökre eltávozott tőlünk. A nem írásom fő oka ez volt. Ugyanis egyszerűen nem volt sem lelkierőm sem kedvem ahhoz, hogy bármit is írjak. Pedig Bálint életében azóta történt egy-két dolog és ígérem be is pótolom ezeket a storykat. Csak hát nem olyan könnyű.......

Programok

2009-08-26T14:06:00.005+02:00

Bocsi, hogy eddig nem jelentkeztünk, de elég zűrösen teltek az elmúlt hetek, és igazából írni sem volt nagyon kedvem. De a lényeg, hogy most újra itt vagyunk, tele új élményekkel, amiket most megosztunk veletek. Az első nagy program az én kelengye partym volt, ugyanis Nekem ez eddig kimaradt az életemből. Anya és Apa főzött, sőt Apa még görög tüzet is csinált, csak hogy szórakoztassa a vendégeket. A másik nagy szórakoztató Zigi kutyus volt, aki az elszórt cuccokat felszedte, és elkezdte megrágcsálni. Az elszórt tárgyakról selejtezési listát készítettünk, és felírtuk Huber Maya számlájára. :) Ezúton szeretném mégegyszer mindenkinek megköszönni azt a sok szép ajándékot amit kaptam! Remélem, hogy amit Mayától kaptam, kb. 18-20 év múlva még használható lesz. :) Ebben a hónapban többször is jártunk a Balatonnál, ami nagyon jó volt, mert végre kifogtunk egy párszor jó időt is. Első alkalommal a családunk egyik nagyon kedves baráti házaspárával, és a nagynénimékkel voltunk a Balatonnál. Akkor nem sokat fürödtem a vízben, mert elég hűvös volt a tó vize. Ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam, mert jókat mulatoztunk, sokat voltam friss levegőn és nagyokat nevettem, mert a Kriszti állandóan megcsikizett. Azon a héten annyit gyakoroltam a nevetést, hogy most már hangosan is tudok nevetni. Persze nem sokáig megy ez a dolog még nekem, mert ahogy belelendülnék a nagy röhögésbe, azonnal el is kezdek csuklani, amit persze annyira nem szeretek.

A következő alkalommal mikor a Balatonnál jártunk, már jobb volt, mert jó meleg volt a víz, ezért Apa már háromszor is megfürdetett a Balatonban. Először mindig úgy éreztem, hogy jaj de hideg a víz, de utána meg annyira megtetszett, hogy már szinte ki sem akatam jönni a vízből. Azon a héten megismertem Dominik unokatesóit is, akik szintén nagyon aranyosak voltak velem. Fruzsi állandóan foglalkozott velem, Zsófi pedig csak messziről szemlélt, de szerintem neki is szimpi voltam. Ezen a héten velünk volt Sanyi bácsi is a barátnőjével Edittel, akik szintén nagyon kedvesek voltak. Apa egyik nap nagyon mélyen bealudt ezért kénytelen volt Sanyi bácsi és Edit egy picit foglalkozni velem, amíg Anya vissza nem jött. Hát meg kell hogy mondjam, Sanyi bácsinak még egy kicsit fejlődnie kell, mert nem nagyon vált be az ő módszere. :) Egy napra Maya barátnőm is meglátogatott, akivel kiveséztük az élet nagy dolgait. Ő csak mondta-mondta, én meg nagyokat néztem, és mosolyogtam rá.

Eltelt fél év

2009-08-04T09:24:00.002+02:00

Bálint a hétvégén 6 hónapos lett! :) Az jutott az eszembe, hogy milyen gyorsan eltelt ez a fél év! Bezzeg a kezdetekkor azalatt a 6 hét alatt míg a kórházban volt, akkor az idő igen csak lassan ment. Azt hittem, hogy sosem lesz vége a rémálomnak. De szerencsére nem így lett, és most már boldogan, itthon van velünk a kis kedvenc, szemünk fénye, Töpike!
Hat hónapos lévén, gondoltam illik most már újabb paramétereket feljegyezni Róla.
Súlya: 6,06 kg
Hossza: kb. 61-62 cm
Fejlődése: egész nap dumál, sokat mosolyog, nyúl a tárgyakért, néha már tartogatja is a kezében a játékokat, a fejét már szépen tartja, bár azért még szokott bólogatni. Már kevesebbet alszik, igényli, hogy foglalkozzanak vele. A hasáról a hátára már gyönyörűen átfordul, fordítva még csak próbálkozik, de már nem kell sok ahhoz, hogy rájöjjön, hogy a fejét hogyan fordítsa át.
Étkezés: a fő tápláléka még mindig a tápszer, tízóraira és uzsonnára szokott kapni tejbedarát, gyümölcsöt, ebédre zöldségpürét eszik. Persze minden étkezést még le kell öblíteni egy kis tápszerrel, mert hát neki még ez jelenti a kaját.
Éjszakai alvás: kb. 5 hónapos kora óta átalussza az éjszakát. Néha-néha 4-5 óra között felébred, mocorog, akkor a cumit odaadom neki, és megnyugszik. Reggel 6:15-6:30 között ébred, és akkor reggelizünk.
Imád fürdeni, nagyokat pancsol a kádjában. Szereti a társaságot, nem fél az új emberektől. Ha álmos akkor semmi sem érdekli, bárhol bármilyen szituációban el tud aludni.
Összefoglalva: nem panaszkodhatok, jó dolgunk van vele!!!! (persze, mint az anyukája biztosan elfogult vagyok vele szemben.) :)))))))

Orvosi kontroll

2009-08-01T12:26:00.003+02:00

A héten jártunk a neurológián, amit Anyával most először egyedül látogattunk meg. A Nagyi egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott velünk jönni, ezért Anya egy picit aggódva indult neki a "nagy" útnak, mert hát így kettesben úgy hogy Anya vezetett, még csak egyszer voltunk el. Szerencsére az utat végig aludtam így nem zavartam Anyát a vezetésben. Odaérkezve a doktornéni nagyon aranyos volt. Meg kellett mutatnom neki, hogy én már milyen ügyes nagy fiú vagyok, és hogy milyen szépen tartom már magamat. Bemutattuk neki a már jól begyakorolt tornagyakorlatokat és ezután kiadta az újakat. Az új gyakorlatok nagyon tetszenek, végig mosolygom az egész tornát. Egy-két nap alatt annyit fejlődtem a tornának köszönhetően, hogy már az ülésbe húzásnál sem lógatom a fejem. A doktornéni a vizsgálat végén megjegyezte, hogy látszik, hogy sokat foglalkoznak velem, mert nagyon kiegyensúlyozott kisbaba vagyok. :)))))))

Evés, és etetés

2009-07-30T11:40:00.005+02:00

Mivel Bálint most már szépen eszik kanállal gyümölcs és zöldség püréket, és ezáltal a súlya igencsak gyarapszik, így kitaláltam, hogy nekünk aztán most kell egy pihenő szék, mert egyrészt leszakad a karom etetéskor, másrészt pedig nem tudom etetni is meg azt a másik nyolc kezét lefogni amivel össze-vissza hadonászik. :) Bettyótól tanácsot kérve, és azon felbuzdulva, elindultam Apukámmal a madaras bevásárló központba, ahol sajnos nem találtam olyan pihenő széket, amit Ő említett, ezért üres kézzel tértünk haza. Apukám tovább kutakodva úgy gondolta, hogy minek nekünk pihenő szék, mikor lehet kapni "826 millió" :) pozícióba állítható etető széket, ami sokkal jobban megéri az árát, praktikusabb és sokkal tovább használható mint egy pihenő szék. Vasárnap pedig elment és egyedül megvette nekünk ezt a gyönyörű szép etető széket, melyben Bálint nagyon jól érzi magát!!!! Nekem most már nagyon jó dolgom van, mert csak beültetem Töpit, és odatolom ahova akarom. Meg tudom fogni a kezeit, ha oda hadonászna ahova én nem szeretném, és iszonyú gyorsan meg tudom etetni. :) Bálint is szeret benne ücsörögni, mert tud belőle nézelődni és nagyon tetszik neki, hogy végre nem csak a plafont látja! :)

Rokonok

2009-07-25T21:59:00.004+02:00

Még múlt hét vasárnap történt, hogy meglátogattak minket a rokonaink. A rokonsági fokkal még nem vagyok teljesen tisztában, de azt elmagyarázták Nekem, hogy Apának az unokatestvérei voltak nálunk. Az ő családjukban van két kislány. Az egyik már nagyobbacska, Ő idén már megy óvodába, viszont a másik majdnem velem egy idős, Ő most lesz négy hónapos. Anyáék egymás mellé raktak minket, és azt kell, hogy mondjam, hogy nem sok kell ahhoz, hogy utolérjem mind hosszban mind pedig súlyban az "unokatesómat". Persze fejlődésileg Gini sokkal ügyesebb mint én vagyok, de remélem, hogy hamarosan ezt a lemaradásomat is behozom.

Szemészeten jártunk

2009-07-21T10:06:00.003+02:00

Múlt hét csütörtökön ismét a szemészeten voltunk kontrollon. A szokásos hosszú várakozás után eljött a vizsgálat ideje is, amit természetesen végig bőgtem! A diagnózis ugyan az mint 5 héttel korábban volt. A bal szemem rendben van, de a jobb szememen még mindig ott van az a megvastagodás. A doki szerint valószínű, hogy nem fog gondot okozni a látásomban, de ettől függetlenül még mindig szeretne megfigyelés alatt tartani. Viszont a jó hír, hogy legközelebb 1 éves korom után kell mennünk. A rossz, hogy addigra erősebb és okosabb leszek, és kevésbé fogom tűrni, hogy maceráljanak. :)

Cumi vagy nem cumi

2009-07-17T11:03:00.005+02:00

Akárkivel beszélgetek mindig felmerül a kérdés, hogy én adok-e a gyereknek cumit vagy sem. Nos, én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Bálint nem nagyon szereti a cumit. Van amikor órákig cumizik, de van amikor abszolút el sem fogadja. A minap pedig az történt, hogy megtalálta az ujját, és azt kezdte el szopizni (mint a képen látható elég furán). A héten Anyukámnál jártam ahol is az egyik ismerősünk majdnem levette a fejemet azért mert cumit adtam a gyerek szájába. Azt kérdezte, hogy hogyan fogom majd leszoktatni róla? Egy kicsit meglepődtem, hogy miért "támadt" így nekem, de utána elmagyaráztam neki, hogy szerencsére Bálint még nem cumi függő, és hogy ő is adta volna neki a cumit amikor a sérv műtét előtt ordított a gyerek, hogy éhes, és csak a cumival tudtam kicsit megnyugtatni. Aztán mikor egyedül maradtam, belegondoltam, hogy igazából én is nagyon sokáig cumiztam, és emlékszem mekkora traumát okozott az amikor Anyukám egy ollóval kettévágta a cumimat. :) Persze akkoriban egy világ dőlt bennem össze, de aztán hamar rájöttem, hogy nem ez volt a legnagyobb katasztrófa az életemben (habár még most is érzékenyen érint :) De visszatérve Bálintra, vajon melyik a jobb neki? Ha adom a cumit, vagy ha teljesen rászokik az ujjára? Vajon melyikről könnyebb leszoktatni? Egyáltalán le kell-e szoktatni, vagy rájön idővel magától, hogy ez már nem "menő"? Míg nem találom meg rá a választ, addig is marad a jól bevált cumi vagy az ujjainak szopizása.

Nyaralás

2009-07-15T11:45:00.006+02:00

Először is mindenkitől bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztünk, de a múlt héten nyaralni voltunk, előtte meg nagyon sok dolgunk volt, mert hát a kötelező orvoshoz járást nem lehetett kihagyni. Hogy a legelején kezdjem, szerencsére az orvosnál nem volt semmi gond. Neurológusnál jártunk, aki a meglévő tornák mellé, egy újabb gyakorlatot iktatott be. Aztán meglátogattuk a védőnénit, aki 07.01-től nyugdíjba ment, úgyhogy elbúcsúztunk tőle. (Kiváncsian várjuk az új védőnőnket.) Aztán jött hozzánk a háziorvos, aki beadta az oltásaimat, és megvizsgált. Szerencsére mindent rendben talált, így hát 07. 04-én kicsit nehézkesen, indulhattunk is nyaralni. (Azért nehézkesen, mert ez a nyaralás pakolás szempontjából felért egy költözéssel) A Balaton környékére mentünk Zsombi barátommal és a szüleivel. Vasárnap pedig csatlakozott hozzánk az unokatesóm Dominik is. Szerencsére volt részünk jó időben is ezért egy párszor lementünk Anyáékkal pancsizni a Balatonba. Első alkalommal Apával fürödtem a Balatonba, ami nagyon jó volt, ugyanis aznap nagyon meleg volt, és hát én is szenvedtem a melegtől. Másnap Anyával fürödtem a Balcsiban, ami annyira már nem tetszett, mert egy kicsit hideg volt a víz. De azért mindkét alkalommal sikerült annyira felfrissíteni magam, hogy utána jót aludjak a parton. Persze ismét a vidéki levegőnek, és a sok alvásnak köszönhetően sokat fejlődtem egy hét alatt. Elkezdtem nézegetni a kezemet. Egyre többet beszélgetek. Néha, néha próbálgatok átfordulni, de mindig csak véletlenül jön össze. :) Átalszom teljesen az éjszakát. És ami a legfontosabb, hogy kezdem a fejemet egész szépen megtartani. Néha még elég nagyokat "bólogatok", de azért próbálkozom. A kaja viszont még mindig elég rázós kérdés. Anyának a héten elfogyott a teje, úgyhogy maradt a tápszer. Kanalazni annyira nem szeretek, mindig üvöltök, így anyának sok türelemre van szüksége ahhoz, hogy elkezdjek gyümölcsöket, főzelékeket enni. A gyümölcsleveket nagyon szeretem, de csak úgy, hogy ha cumisüvegből kapom. Szóval nem egyszerű velem.
Amúgy a nyaralás nagyon jól sikerült, Zsombi barátom többször beszélgetett velem, az ő étvágyát látva, én is több tápit ettem. :) Az Anyukája mondókákat mondott nekem, aminek én nagyon örültem, és nagyokat mosolyogtam Neki. A Dominik, pedig a tornában segített Anyának és Apának, és mindig felvidított a kocsiban. Voltunk kirándulni is Tihanyba, ahol én persze jó nagyot aludtam. Jó kis nyaralás volt ez, remélem lesz még ilyen a nyáron.

Én a napsátor alatt, már felfrissülve.

Zsombival a parton.

Anyával a Balcsiban

Apával sétálunk Tihanyban

Játszótéren Domcsi, Zsombi, és Kriszti. (én itt is egy jót aludtam)

Séta a parton Domcsival

Fejlődés

2009-06-26T10:54:00.003+02:00

Nagy esemény történt velem a héten. A hét elején elkezdem iszonyú gyorsan erősödni. Ez azt jelenti, hogy míg hétvégén csak aludtam és nem mutattam jelét semmilyen új fejlődésnek, addig hétfőn elkezdtem gyönyörűen kiemelni magam, és most már több percig meg is tartom a fejemet. Tegnap pedig a hasamról a hátamra fordultam, amin Anya, és Nagyi nagyon meglepődtek. Én is meglepődtem, sőt el is kezdtem sírni, de Anyáék megnyugtattak, hogy nem történt semmi baj, úgyhogy mosolyogtam én is a dolgokon. Papi segítségével már tegnap előtt átfordultam a hasamról a hátamra, de Papi azt hitte, hogy Anya ezt tudja, és nem is szólt neki, hogy milyen ügyes vagyok. Nem tudom mi történhetett, biztos a hétvégi friss vidéki levegő tette ezt velem. :)

Hétvégi program kavalkád

2009-06-23T18:37:00.002+02:00

Hétvégén anyáék főpróbát tartottak velem a jövő hét pénteken kezdődő 1 hetes "nyaralásunkra". De előtte még péntek este egy vacsorára voltunk hivatalosak a Trófeába mivel Nagyi .. éves lett(így utólag még1x Bódog Szülinapot Nagyi). Meglepetés lett volna ,hogy megyünk de hát a mélygarázsban pont összefutottunk a nagyiékkal. Nagyon élveztem a vacsorát mivel újabb barátokkal ismerkedhettem meg. Volt torta s tetején tűzijáték s éneklés meg csomó ajándék (már várom, hogy 1 éves legyek s nekem is legyen csomó ajcsim). Mivel nem akartam kimaradni a Trófea feelingből így én is gyorsan vacsiztam az asztalnál egy kis tápszert.
Szombat reggel korán indultunk s Én végig jól viselkedtem mivel végigaludtam a 2 órás utat. Apa és Tamás szekrényt cipeltek és raktak össze míg anya és Kriszti pakolt utánuk Papi pedig karmesterkedett. :) Este apáék még fociztak Dominikkel és barátjával. Engem annyira elnyomott a friss levegő, hogy szinte végigaludtam az egész napot. Vasárnap anyáéknak nem akaródzott kikelni az ágyból de hát éhes voltam, úgyhogy kénytelenek voltak engedelmeskedni akaratomnak. Vasárnap apáék is pihiztek végig, meg focizgattak a srácokkal(nemsokára már én is kergethetem a lasztit). Késő délután indultunk haza s én ismét végigaludtam az utat, csak a házunk előtt keltem fel, mert éhes voltam.
Anyáék szerint jól sikerült a főpróba, úgyhogy jövő héten bátran vágnak neki az első közös "nyaralásunknak".

Anya munkahelye

2009-06-23T10:31:00.003+02:00

Múlt héten szerdán Anya munkahelyére látogattunk. Ez több szempontból is izgalmas volt. Ugyanis most először utaztunk úgy Anyával, hogy ő vezetett, én meg hátul aludtam. Az odaút viszonylag gyorsan telt, habár azt nagyon nem szerettem, mikor a körúton a piros lámpánál álldogáltunk. Megérkezésünk nagy örömöt váltott ki Anya kolléganőiből. Nagyon szimpatikus, aranyos hölgyek a kolléganői! Én jó nagyokat mosolyogtam, és gügyögtem Nekik, ők pedig ezt nagyon élvezték. Még német nyelvórákat is sikerült vennem, mivel az egyik kolléganő német anyanyelvű. Aztán történt egy kis "baleset" melynek következtében még mosni is kellett rám. Persze Anya pont ekkor nem hozott nekem váltó ruhát, úgyhogy még szerencse hogy jó idő volt, mert így a kimosott body hamar megszáradt. Míg vártuk Anya főnökét, addig én bealudtam a kanapén, és olyan jót sikerült szundítanom, hogy egészen a munkaidő végéig ott maradtunk. A hazafelé vezető utat az alvás helyett már végig nézelődtem, és egyszer sem sírtam. Mindent összevetve jó kis nap volt, és "megfenyegettük" :) Anya kolléganőit, hogy idén még egyszer meglátogatjuk őket.

Koncerten voltunk

2009-06-18T10:51:00.004+02:00

Múlt hét vasárnap elég mozgalmas napunk volt. Anya már említette, hogy reggel a doktorbácsinál kezdtünk, aki megvizsgálta a sérvemet. Aztán kimentünk a Nagyival a piacra, ahol bemutatott mindenkinek. Az eredeti ok amiért a piacra mentünk az az volt, hogy Anya akart nekem venni kánikula ruhát, de ez sajnos meghiúsult, mert Anya addig próbálgatott mindenféle ruhát, míg nem összecsomagolt a baba ruhás. Piac után pedig Apával és Anyával kilátogattunk a gyerek szigetre, ahol is Maya barátnőmmel egy koncerten vettünk részt. A koncert nagyon tetszett, Anya még táncolt is velem, és Apáék megígérték, hogy megszerzik nekem azt a lemezt, amire Maya is olyan jókat "bulizik". Hazafelé beugrottunk fagyizni, amit én csak messziről nézhettem, illetve meglátogattuk a nagynéniméket. Vasárnap annyi új élmény ért, hogy szinte nem is aludtam egész nap. Ezért mire haza értünk teljesen kikészültem. Apa megfürdetett, felöltöztetett pizsibe, Anya megetett, és már ki is dőltem.

Sérv műtét helye

2009-06-18T10:43:00.004+02:00

Tartozom még egy képpel a sérv műtét helyével! A doktorbácsi azt mondta, hogy már csak fél év múlva kell mennünk kontrollra. Amúgy megnyugtatott minket, hogy kb. minden 20. volt koraszülöttnek kiújul a sérve. Látszik valami?

Orvosnál jártunk

2009-06-15T13:01:00.003+02:00

A múlt hetünk megint elég sűrű volt. Kedden a neurológián voltunk, csütörtökön a szemészeten, és vasárnap reggel pedig a sebészt látogattuk meg. :) Ebből a legérdekesebb a neurológus volt. Ugyanis az történt, hogy míg az ortopéd javasolta a gyógytornát Bálintnak, addig a neurológus azt mondta, hogy még véletlenül se vigyem el arra a bizonyos gyógytornára a gyereket. Szerinte nincs semmi gond Bálinttal, csak a biológiai kora még 1 hónapos, úgyhogy nem kell emiatt mindenféle "kínzásnak" kitenni a gyereket. Persze megkaptuk a szokásos otthon végzendő napi négyszeri tornagyakorlatot, és elindultunk hazafelé. Aznap folyamatosan az motoszkált a fejemben, hogy most mitévőek legyünk. Beszéltem sok emberrel, akik természetesen mind mást mondtak, ezért még mindig csak azon rágódtam, hogy mit tegyek. Ami biztos, hogy Bálint két neurológushoz is jár (rendszeres havi Kispesten, és a Dél-Pestibe 3 havonta) és egyik helyen sem mondták a gyógytornát. Egyedül az ortopéd orvos javasolta. A neurológus szerint az a bizonyos torna elég nagy fájdalommal jár. A gyerekek nem alszanak a fájdalomtól éjszaka. 2-3 éves korára agresszívvé válhat, gondjai lehetnek a közösségbe való beilleszkedésbe. Ezek után úgy döntöttünk, hogy Bálintot nem tesszük ki ilyen fájdalomnak, ezért marad az itthon végzendő házifeladat.
A szemészeten nem mondtak újat. A bal szeme rendben van, a jobb szemén pedig van egy pont ahol az ideghártya egy kicsit vastagabb. Erre a szemész csak annyit mondott, hogy szerinte nem fog semmit okozni a látásában, de azért jobb szemmel tartani. Újabb kontroll 5 hét múlva.
Sebészeten a sérvét nézték. A doki "megnyugtatott" minket, hogy koraszülötteknél 5-6% hogy a sérv kiújul, tehát kb. minden 20. gyereknél. Reméljük nem Bálint lesz az. Amúgy már csak fél év múlva úgy karácsony tájékán kell újra mennünk hozzá. Szerencsére ezzel egy kis időre 1 dolog le van tudva.

Fotók

2009-06-12T11:15:00.004+02:00

Szintén a hétvégén történt, hogy Anyáékkal átmentünk a rokonaimhoz. Ennek nagyon örültem, mert a nagynénim a Kriszti mindig szívesen fogad, és mindig megringatja a popsimat! :) Ha vele találkozom, akkor nincs olyan, hogy én az ágyba vagy a babakocsiba feküdjek, mert Ő mindig az ölébe vesz, és vicceseket mond nekem. Vasárnap annyira elememben voltam, hogy Tamás isteni fotókat tudott készíteni rólam! Azt hiszem nem is szaporítom tovább a szavakat, beszéljenek tovább helyettem a fotók. :)

Apa sütött

2009-06-12T11:10:00.005+02:00

Képzeljétek milyen ügyes az én Apukám! A múlt hétvégén vendégségben voltunk, egy kerti partyn. Az Apukám erre az alkalomra készített a vendégseregnek egy rakás muffint. Sajnos én még nem ehettem belőle, de remélem hogy ha már nagyobb leszek akkor nekem is süt valami finomat.

Lágyéksérv

2009-06-05T12:31:00.005+02:00

Mint korábban említettem Bálint egy köldök és egy lágyéksérvvel tért haza a kórházból. A köldök sérvvel nem kezdenek semmit az magától meggyógyul, de a lágyéksérvet szinte minden esetben műteni kell. Amúgy a sérve ki-be járt, vissza is lehetett tenni, míg húsvét szombat estéjén úgy tűnt, hogy nem tudom visszatenni. Azonnal bementünk a Heim Pál Kórházba, ahol megvizsgálták Bálintot. Persze mire odaértünk az általunk látott sérv visszahúzódott. Ennek ellenére az ügyeletes orvos kiírta Bálintot húsvét utáni keddre műtétre. Nagyon megijedtünk, hisz nem sokkal előtte jött haza Bálint a kórházból. És még olyan picike is volt, szóval a húsvét így elég idegesen telt. Meg hát az is bennünk volt, hogy igazából azt sem tudtuk mire számíthatunk a műtéttel illetve a gyógyulással kapcsolatban. Kedden bementünk, hogy akkor jöjjön aminek jönnie kell, de végül nem műtötték meg a sérvét, mert mint kiderült nagyon vérszegény volt Bálint. Egy kicsit megkönnyebbűltünk, de ugyanakkor ott volt az idegesség is, hogy na mikor záródik ki a sérve, és mikor rohanhatunk vele a dokihoz. A következő időpont május elején volt, de előtte vérvételre kellett mennünk, hogy mennyit javult a vérképe. Az az időpont is törölve lett, mert még mindig vérszegény volt Bálint, és kockázatosabb lett volna még mindig a műtét. Majd eljött május 26. amikor is megműtötték. Azt kell hogy mondjam, hogy én talán rosszabbul viseltem a műtétet, mint ő. A műtét után kapott egy fájdalomcsillapító kúpot, és onnantól kezdve semmit sem kellett neki adnom, mert annyira jól volt. Mintha nem is történt volna vele semmi. Ugyanúgy rugdosott, kúszott, gügyögött, nevetett. A kötést rá egy hétre leszedték, és most már csak a "varrat" látszik. Szóval mindenkit csak bátorítani tudok, hogy ha ilyen picike babája van, és lágyéksérvet észlelnek nála, akkor minél előbb műtesse meg. Tényleg jobban aggódunk, mint amekkora beavatkozás ez.

Orvosi kontroll

2009-06-01T16:05:00.003+02:00

Hazatérésemet követően, mint ahogy Anya már említette, folyamatos orvosi kontroll alatt kell hogy álljak. A háziorvos kb. 3-4 hetente jár ellenőrizni. Mint a kórházban kiderült volt két sérvem egy lágyék- és egy köldök sérvem, amit húsvét óta sebész ellenőrzött. Neurológushoz havonta járok. Szemészetre az elején 2-3 hetente most pedig 4 hetente járok. Ortopédia minden újszülöttnek kötelező, úgyhogy az nem jelent plussz dolgot, de az hogy gyógytornászhoz küldött az már megint egy újabb program. Ahhoz képest, hogy a védőnéni azt mondta, hogy ne járjak közösségbe, elég sűrűn néz ki egy hetünk. :)

Hazatérés

2009-06-01T15:33:00.004+02:00

A legfőbb vágyam 6 hét után az volt, hogy végre már Bálint is kerüljön haza. Alig vártam, hogy elérje a 2 kg-ot, mert ez volt az a súlyhatár amitől már haza adják a kórházból. (megjegyzem, hogy ha valakinek szintén koraszülött babája lesz (de inkább ne legyen), még véletlenül se irasson súlyhatárt a védőnő által végzett környezettanulmányra, mert akkor a kórház csak afölött a súlyhatár felett adhatja ki a babát). Eljött hát március 13. amikor is 2180 grammal Bálintot a délutáni órákban haza hozhattam. Le sem tudom írni mennyire örültem annak, hogy végre a pici fiam is haza jöhet velem. Amúgy két esélyes volt a hazajövetel, mert a doktor csak dél körül mondta tutira, hogy délután kiengedi Bálintot. Az öröm mellé persze társult egy kis aggódás is, hiszen haza hoztam egy csöpp gyerkőcöt, akit sajnos a nővérkék jobban ismertek mint én. Azt sem tudtam hol fogjam meg, olyan kis törékenynek látszott. Az aggódásomat csak fokozta az a tény is, hogy Bálintot mikor haza hoztam nem tudott még rendesen szopizni, és csak gyógyszertári cumiva (tudjátok azzal a régi barna színűvel, amit rá kell húzni az üvegre) tudott enni. Így amikor megpróbáltam neki a jobbnál jobb cumisüvegekből adni a kaját, akkor döbbentem rá, hogy mennyire gyenge még, és hogy nem tudja megenni belőle a tejcsit. Nagy nehezen sikerült egy pár darab ilyen gyógyszertári cumit beszerezni, így szerencsére Bálintot tudtam etetni. Be kell valljam az első pár éjszakát nem sok alvással töltöttem, na nem azért mert Bálint sírt, hanem azért mert szinte féltem elaludni. Bálint nagyon jó baba volt, hangja csak akkor volt amikor éhes volt, és abból látszott még hogy mennyire pici, hogy csak evett és aludt, evett és aludt, evett.......

Amit a koraszülöttekről tudni kell

2009-06-01T15:13:00.003+02:00

A kórházban eltöltött idő nagyon hosszú volt, és amit a legjobban hiányoltam az életemből azaz internet volt. A koraszülött osztályon dolgozók nagyon rendesek voltak, és tényleg próbáltak mindenre válaszolni, de sokszor nem volt arra idő, hogy mindent részletesen elmondjanak. Persze próbáltuk a külvilágot izzítani, hogy nézzenek utána ennek, vagy annak, de igazán az lett volna a jó, ha saját magunk tudunk utána nézni mondjuk orvosi kifejezéseknek, kórházak koraszülött osztályainak, vagy egyéb dolgoknak. Ezért mikor kiszabadultam átmeneti börtönömből azonnal a számítógép elé ültem, és próbálkoztam mindenféle szókapcsolattal a koraszülöttekre vonatkozólag. Hát sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy nem sok feljegyzés található a neten. Lehet hogy rosszul kerestem, vagy lehet, hogy tényleg nincsenek koraszülöttekre vonatkozó cikkek, írások, tapasztalatok, stb. De röviden amit tudni kell róluk: az első és talán a legfontosabb, hogy folyamatos, fokozottabb orvosi felügyelett alatt kell, hogy álljanak. Orvosilag ugyanúgy kell kezelni őket, mintha időre születtek volna (ez lehet, hogy nem mindenkinek egyértelmű). Az inkubátorban eltöltött idő miatt folyamatos szemészeti kontroll. Neurológiai szakvizsgálat mindenképp szükséges. Szerintem talán ezek a legfontosabbak. A többit úgyis majd hozza az élet, mint ahogy nálunk.

Kórház story 2.

2009-06-01T14:51:00.003+02:00

Csak röviden még egy pár szó a kórházban eltöltött időkhöz. Bálint 6 hetet, én pedig kb. 3 hetet töltöttem a kórházban a már említett influenza járvány miatt. Bálint velem együtt 3 hetet a II. Női Klinikán volt, míg a másik 3 hetet (már nélkülem) a Dél-Pesti Kórházban töltötte. El kell hogy mondjam, hogy mindkét helyen csodálatos személyzettel, és rendkívül jó szakemberekkel találkozhattam. Persze azért voltak a koraszülött osztályon dolgozó nővérkékkel kisebb nagyobb összezördülések, de attól függetlenül nagyon meg voltam elégedve mindkét hellyel. A Dél-Pesti Kórháztól nagyon sokan óvtak, hogy ne vigyem oda a gyereket, de úgy gondolom, hogy nem döntöttem rosszul amikor ezt a kórházat választottam. Az intenzív ellátást a II. Női Klinika koraszülött osztályán kapta, a "hízás" pedig már a Dél-Pestiben történt.

A kórházban töltött napok

2009-05-28T14:11:00.004+02:00

Bálint legfontosabb születési paraméterei: született 2009.02.02. 16:14, súly 1470 g, magassága :) 41 cm, Apgar 9/9.

A kórházban töltött napokat senkinek sem kívánom, hogy élje át. Mivel influenza járvány tört ki az országban, így karantén volt a kórházban. Se ki se be nem mehetett senki. Ez az intézkedés csak még nehezebbé tette a bent töltött napjainkat. Főleg az enyémeket. Bálint szerencsére jó baba volt és viszonylag jól viselte a vele történteket. Én talán annál rosszabbúl. Iszonyú rossz látni, azt a kis csöpp babát, hogy mindenféle csövek lógnak ki belőle. Hogy ha vért vesznek tőle belilul a keze, a sarka. Azon izgulni, hogy meginduljon a pisi, a kaki. Ráadásul Bálint ebből a szemponból nagyon rossznak számított, ugyanis a magzatszurok nagyon nehezen ürült ki belőle. Végignézni hogy beöntést kap stb. Egyelőre nem borzolom tovább a kedélyeket. Rossz volt ezt átélni. :( Bálint 3 napig kapott oxigént, és utána szerencsére már nem volt rá szüksége, mert a kis tüdeje jól működött. A legnagyobb csapás talán akkor ért amikor 3 nap múlva megtudtam hogy mennyit fogyott. 1470 grammról 1220 grammra esett a súlya. Tisztában voltam vele, hogy minden újszülött veszít kb 10 %-ot a súlyából, de arra azért nem számítottam, hogy ekkora lesz a különbség. Meg pl egy négy kilós babánál nem annyira feltünő hogy mennyit fogyott, de egy közel másfél kilósnál ez igenis nagy veszteség. Innentől kezdve a napjaink elég egyhangúak voltak. Voltak jobb és rosszabb napok. Volt amikor egész nap sírhatnékom volt, de volt amikor egész jól viseltem a dolgot. Az biztos, hogy ha nincsenek a szobatársaim akkor biztos bedilizek. Jó volt, hogy egy szobában voltam 5 koraszülött babás anyukákkal akik szinte ugyanazokat élték át nap mint nap. Így próbáltuk egymást támogatni, bíztatni, meghallgatni.

Persze a családom is mögöttem volt, és segítettek amennyire tudtak, csak hát az influenza miatt ez elég nehéz volt. Ezt igazán csak az tudja, hogy mennyire nehéz, aki közvetlenül átéli.

Születésem története

2009-05-28T13:49:00.004+02:00

2009.01.31-én Anyával kórházba kerültünk, mert megrepedt a magzatburok, és szívárgott a magzatvíz. A kórházba menetel sem volt már egyszerű, mert Apa (GPS segítségével) a II. Női Klinika helyett elvitt minket a Tűzoltó utcai Gyerekklinikára. :) A kis kitérő után nagy nehezen megérkeztünk a kórházba, ahol megvizsgáltak minket, és azt mondták, hogy még két napig bent kell maradnom Anya pocakjában, mert még kell egy-két gyógyszert kapnom, hogy ha megérkezem, akkor a tüdőm rendben legyen. A szombat éjszaka elég eseménydús volt, ugyanis a vajúdóba kerültünk ahol csak úgy jöttek mentek a vajúdó kismamák. Ennek hatására én is úgy döntöttem, hogy ki akarok jönni, és Anyának fájásokat produkáltam, amit Anya szinte észre sem vett. A nővérkék szóltak neki, hogy hát a gép fájásokat mutat, és hogy miért nem szólt, hogy rosszul van. Kaptunk még infúziót, és ennek hatására megnyugodtam. A vasárnap elég szomorkás, és unalmas nap volt, aznap szinte egy vajúdó kismama sem jött, úgyhogy szombaton valószínű valami front lehetett, hogy ennyien voltunk a vajúdóban. Majd eljött a hétfő amikor is jött a doktorbácsi (akivel előzőleg meg kellett harcolni azért hogy császármetszéssel jöjjek a világra), aki konzultációt kért, és nagy nehezen beleegyezett a császárba. Több időpont is felmerült a születésemmel kapcsolatban, de végül a délután 4 óra lett a nyerő. Mikor eljött az idő jöttek értünk és elvittek minket a szülőszobába. Anya kapott a gerincébe érzéstelenítőt, és ahogy hatni kezdett azonnal nekikezdtek a műtétnek. 16 óra 14 perckor már kint is voltam és felsírtam. Sajnos Anya csak egy pillanatra láthatott, mert azonnal vittek fel a koraszülött osztályra, és betettek egy inkubátorba. Aznap este Apa még meglátogatott, de sajnos Anya csak másnap tudott jönni, mert csak akkor engedték ki az örzőből.