Múlt héten szerdán Anya munkahelyére látogattunk. Ez több szempontból is izgalmas volt. Ugyanis most először utaztunk úgy Anyával, hogy ő vezetett, én meg hátul aludtam. Az odaút viszonylag gyorsan telt, habár azt nagyon nem szerettem, mikor a körúton a piros lámpánál álldogáltunk. Megérkezésünk nagy örömöt váltott ki Anya kolléganőiből. Nagyon szimpatikus, aranyos hölgyek a kolléganői! Én jó nagyokat mosolyogtam, és gügyögtem Nekik, ők pedig ezt nagyon élvezték. Még német nyelvórákat is sikerült vennem, mivel az egyik kolléganő német anyanyelvű. Aztán történt egy kis "baleset" melynek következtében még mosni is kellett rám. Persze Anya pont ekkor nem hozott nekem váltó ruhát, úgyhogy még szerencse hogy jó idő volt, mert így a kimosott body hamar megszáradt. Míg vártuk Anya főnökét, addig én bealudtam a kanapén, és olyan jót sikerült szundítanom, hogy egészen a munkaidő végéig ott maradtunk. A hazafelé vezető utat az alvás helyett már végig nézelődtem, és egyszer sem sírtam. Mindent összevetve jó kis nap volt, és "megfenyegettük" :) Anya kolléganőit, hogy idén még egyszer meglátogatjuk őket.
Kismanó milyen édesen aluszikál :-) Nagyon jó kisfiú, ha ilyen aranyosan elalszik idegen helyen. :-))
VálaszTörlés