Nőnap, és Apa névnapja

Kedves hölgy látogatóim! Nagyon boldog Nőnapot kívánok mindenkinek!

Apa Neked pedig nagyon boldog névnapot!

Az elmúlt hétvége

A múlt hétvége teljesen más volt, mint a megszokott! Ugyanis Anyáék, Krisztiékkel síelni mentek, engem meg ott hagytak a Nagyinál. Pénteken mielőtt elindultak volna, azért még megrémisztettem egy picit Anyát, mert hirtelen hőemelkedést produkáltam. De szerencsére Nagyi határozott egy Nagyi, és megnyugtatta Anyát, hogy nem lesz semmi baj. Pénteken már korán le kellett feküdnöm, mert elég fáradt voltam, hisz délelőtt össze kellett pakolnom, meg ilyenek :) Szombaton mivel szél volt, Nagyi nem nagyon mert kirakni a levegőre, de aztán kénytelen volt, mert nagyon nyűgös vagyok, ha nem lehetek levegőn. Aztán délután kipróbáltuk a bébi kompot, amit most már nagyon ügyesen tudok használni, és nem csak hátrafelé tudok vele közlekedni. Ennek Nagyi elképesztően örült, mert innentől kezdve nem volt kegyelem se a kutyának, se a lakás díszeinek. Egyszer azért ugrott, mert megtéptem Roni fülét, egyszer azért, mert már a fürdőszobában garázdálkodtam. :) A vasárnap jól telt, mivel jó idő volt, délelőtt és délután is tudtam levegőzni. Aztán este haza értek Anyáék, ami engem annyira nem hatott meg. Dominiknak örültem a legjobban, mert vele meg tudtam beszélni az egész hétvégét. :) Jó kis hétvége volt, habár Nagyi megjegyezte, hogy ha ilyen rosszaság (eleven) leszek akkor legközelebb kétszer is meggondolja, hogy elvállaljon-e. De én ezt a mondatát nem értettem, nem tudom kire gondolt amikor a "rosszaságot" emlegette. :)

Az első SZÜLINAPOM

Az első szülinapi partym családi légkörben telt. Anyáék meghívták hatodikára szombatra a nagyszülőket, nagynéniket, nagybácsikat, hogy megünnepeljük ezt a nagy eseményt. Anya és Apa szombaton egész délelőtt tüsténkedtek, hogy rend és tisztaság legyen illetve, hogy délután 3-ra kész legyen a kaja. A menüből én kimaradtam, mert nem igazán nekem valót főzött anya, de a tortát azt természetesen nekem rendelte. Mikor megérkeztek a vendégek én még aludtam, de nem sokáig, mert felkeltem a nagy beszélgetésekre. Mikor megláttam, hogy micsoda nagy fennforgás lett körülöttem, meg is lepődtem egy kicsit. Aztán míg ettek a többiek, én szórakoztattam a vendégeket. Megmutattam mindenkinek, hogy milyen gyorsan mászok, és hogy megkapaszkodva már szinte mindenhol fel tudok állni. Az ebéd után én már türelmetlen voltam, hogy mindenki evett már, csak én nem, így Anya úgy döntött, hogy most már jöhet a torta. A tortát Anya barátnőjétől rendeltük, aki teljesen meglepett minket, mert nem gondoltuk volna, hogy egy csoki torta ilyen szép is lehet. Ráadásul Anya arra gondolt, hogy majd lesz egy kerek alakú torta, egy marcipán Némóval, és mikor megláttuk a tortát, leesett az állunk. (Köszönjük mégegyszer Ildi!) Volt egy gyergyám és tüzijátékom is, amitől egy kicsit megijedtem. A gyertyát Dominik segítségével fújtam el. Aztán kitört belőlem az idegesség, hogy miért nem nyúlhatok a tortámhoz, így Anya gyorsan vágott nekem egy szeletet, amit természetesen 1 évesen már egyedül kellett elkezdenem enni. Hát az eredmény meg is volt. :o) Miután jól összekentem magam, Tamás úgy gondolta, hogy az a csoki mennyiség ami az arcomon van nem elég, és ezért csinált belőlem egy kommandóst, hogy el tudjak vegyülni a torta dzsungelben. Az evés után jöhetett a mosakodás, és az ajándékozás. Nagyon sok szép ajándékot kaptam, nem is tudom most hirtelen részletezni. De a legjobban mégis az a zacskó tetszett amiben az egyik ruha volt. :o) Aztán bújócskáztam is egy kicsit, majd lassan elfáradtam. Eljött az este amikor is mindenki sorjában elbúcsúzott, és én meg mehettem egy alapos fürdésre, mivel tetőtől talpig csokis voltam. Aztán Anyáék lefektettek, és aludtam reggelig, mert annyira kimerültem.

Szerintem nagyon jó volt a szülinapom. Remélem a többi is majd ilyen jól fog sikerülni.

1 éves lettem

Eltelt egy év! Elég nehéz év volt, de túl vagyunk rajta! Amit ide akartam írni azt a nővérem tökéletesen megfogalmazta abban a levélben, amit ma kaptunk tőle!

Köszi Vera, hogy ilyen távolról is velünk vagy, és ha nem bánod akkor utólagos engedelmeddel felteszem ide a leveledet. Ennél szebben talán én sem tudtam volna felköszönteni Bálintot.

"Drága kicsi Bálint!

El sem merem hinni, hogy már eltelt egy esztendő. Persze azt sem tudom hogyan mondjam el neked ilyen messziről, hogy szeretlek és hogy most ott vagyok veled és együtt ünnepeljük ezt az izgalmas napot. Hol is kezdjem:? talán ott, hogy nagyon sok dolog történt már veled pedig még csak egy éves vagy és már regénybe illő dolgokon vagy túl. Zsúfolt volt minden napod, hiszen meg kellett tanulnod megtartani a fejecskédet, hasra majd hátra kellett fordulnod mindezt magadtól, aztán meg kellett csinálnod azt, hogy fel tudj ülni, rugózni előre majd hátra, majd a nagy lépés ami korlátlan mozgási lehetőségeket ad neked fel kellett állnod egyedül. Innen már minden könnyebb és nehezebb is lesz egyben, arról nem is beszélve, hogy már gyakorolt nyelvjárásod van amit a buta felnőttek csak akkor értenek meg, ha meg is mutatod nekik mit akarsz. Nézd el nekik még ők is gyakorolnak. Nehéz évet tudsz magad mögött, te korán jöttél, valaki pedig korán ment, nagyon nehéz cserét éltünk meg, talán valaki félre nézhette a naptárt, persze a jöveteleddel nincs semmi kifogás, mindenki nagyon örült és egyben nagyon aggódott ami érthető is volt. A te kis fizimiskád nagyon is tisztán kirajzolódott előttem, ez a kicsi nagyon erős csontú szívós kis fickó, nem lesz vele semmi baj. Így is lett, te küzdöttél és győztél, erre születtél. Én már látom, hogy minden menni fog. Ami persze önző fejemet aggasztja, hogy egy éve csak a varázslatos interneten keresztül nézhettelek, beszélgethettünk, de még nem tudtalak átkarolni és meggyömöszölni ahogy azt egy nagynénitől el lehet várni. Most én dolgozom valamin ami ha sikerül, meg tudom valósítani haza látogatási tervemet is. Persze ehhez nem kis türelem és kitartás kell, de ami neked ment, az nekem is fog, tehát küzdök. Kicsikém, nagyon sok boldog születésnapot kívánunk neked erőben egészségben és nagy szeretetben ami körülvesz téged. Remélem anyukád az én kis testvérem segít neked elolvasni.

MILLIÓ PUSZIT KÜLDÜNK MELEG ÖLELÉSSEL KIS VERÁÉK.

Natingem millió puszi és gratulálok hiszen neked ugyanúgy ünnep mint a picinek. "

Zsúfolt hétvége 2

Kicsit le vagyunk maradva az írással, mert Anyát mostanában nagyon lefoglalom, ezért előre is bocsi mindenktől. Tehát október 09-én Anyáék lepasszoltak a Nagyinak, mert tudták, hogy megint egy hosszú, és programokkal dús hétvégénk lesz. A hétvége majdnem teljesen a Huber családról szólt, mert csak Ők képesek erre, hogy mindent október elejére sűrítsenek be. :) Pénteken lemaradtam Bettyó szülinapjáról, de szerencsére Anyáék képviseltek engem is. Míg Anyáék buliztak, én addig Nagyinál aludtam egy jó nagyot, hogy felkészüljek a másnapi Maya fergeteg partyra. :) A szombati buli nagyon jóra sikerült. Maya barátnőm meglepett mindenkit egy csiribiri tornával amit én is nagyon élveztem, habár meg kell vallanom, hogy ez még nem teljesen nekem való, mert még nem tudtam minden játékban részt venni. Aztán a tortnán én és Anya is jól elfáradt így mi már csak szinte figyelői voltunk az eseményeknek. A sok gyereknek és a tornának köszönhetően hamar rájöttem, hogy miképp kell integetni, így gyorsan megmutattam mindenkinek hogy én már milyen ügyes vagyok.

Pillanatképek a csiribiri tornából

A vasárnap is hosszú volt, ugyanis meglátogattuk Apa rokonait. Ott volt szinte mindenki, így Anyát csak néha-néha láttam, mert én voltam a társaság középpontja, és állandóan valamelyik családtag kezében voltam. :)

Aztán megnéztük Georginát is az unokatesómat, hogy összemérjük, hogy mennyit nőttünk az elmúlt pár hónapban, mióta nem találkoztunk. Hát így a képeket elnézve az a különbség ami korábban meg volt, még mindig fenn áll köztünk. Kilóban kicsit több mint 1 kg, centiben pedig 4-5 cm.

Georgina és a rokonok után még hazafelé beugrottunk Anya barátnőjéhez egy kicsit dumcsizni és kifaggatni őket a közelgő esküvőjükről. Ezek után jól elfáradva még megnéztük Dominiket és az új játékát, majd pedig hazafelé vettük az irányt. Hát azt kell hogy mondjam, este már altatni nem kellett! :)

Ui: Szerintem a csiribirinek és a sok gyereknek köszönhetően hétfőn már kipihenve feltérdeltem négykézlábra, és azóta próbálkozom a mászással.

Zsúfolt hétvége 1

Két hete történt, hogy Mira barátnőm szülinapján jártunk! Nagyon nagy szerencsénk volt, mert még nagyon jó időnk volt. Mira 1 éves szülinapját ünnepeltük. Nagyon jól éreztük magunkat, habár én még a sok jó falatból nem igazán tudtam enni, pedig Mirának 3 db tortája is volt! Anya nem engedte, hogy bármelyiket is megkóstoljam, ezért nekem maradt a baba joghurt. :) Aztán sajnos korán le kellett lépnünk a buliról, mert úgy kb. 6 óra fele elkezdett lemenni a nap, és elég hideg lett a kertben. Anya jól betakart, de így is érezni lehetett a hideg közeledtét.

Aztán szombat este, még beugrottunk Krisztiékhez, mert ott voltak a barátaink akikkel már régen találkoztunk. Meg kell jegyeznem, hogy a családom sem teljesen normális. A nagy bolondozások közepette Kriszti előkerítette ezt a gyönyörű parókát nekem, és viccelődtünk rajtam egy picit. Szóval kb 16-17 év múlva ilyen lesz a frizurám! :)

A vasárnap is sűrű volt, ugyanis Anya Keresztanyukájával, és (fele)családjával megbeszéltük hogy elmegyünk a Nagyi Nagynénjéhez. Húúúú, ezt most jól megkavartam. Én már azt sem tudom, ki, kinek a rokona. :) Szóval a Nagyi Nagynénje Csoki néni, aki nem rég költözött el. El mentünk meglátogatni Őt, mi így hatan, hogy mi újság vele, illetve hogy bemutatkozzak Neki. Már az odafele út sem volt egyszerű, mert legalább fél órát bolyongtunk a lakótelepen, mire megtaláltuk a házat ahol lakik. Aztán én jól bekajáltam, mert az út eléggé kimerített. Utána pedig jól viselkedtem, beszélgettem, és egy picit aludtam is. Elég későn indultunk haza, már sötétedett. A pici alvásnak köszönhetően jól végig üvöltöttem a hazafelé vezető utat (pedig ez rám nem jellemző, hogy a kocsiban üvöltök). A hétvége után pedig alig vártam a vasárnap estét, és a hétfőt, hogy jól kipihenhessem magam, és készülhessek a következő zsúfolt hétvégére..... :)

:(

Az utolsó bejegyzés óta eltelt egy kis idő, mely idő a családunk életében nagyon nagy változást hozott. Sajnos ez a változás nem pozitív jellegű volt, mert hát sajnos szeretett Édesapám, Bálint Papija örökre eltávozott tőlünk. A nem írásom fő oka ez volt. Ugyanis egyszerűen nem volt sem lelkierőm sem kedvem ahhoz, hogy bármit is írjak. Pedig Bálint életében azóta történt egy-két dolog és ígérem be is pótolom ezeket a storykat. Csak hát nem olyan könnyű.......