22 hónapos

Hát elérkezett a december, és a 22. hónap. Tavaly nem gondoltam volna, hogy idén ilyen hamar az év végéhez érünk. Bálint nagyon sokat nőtt és fejlődött az utóbbi hónapokban. Már már néha el is felejtem, hogy koraszülött volt az én kis manóm. De ami a tényeket illeti, azok a következők:

Súlya kb. 12 kg, de mostanában nem mértem, mert nem is hagyja nagyon, hogy lemérjem. A magasságát abszolút nem tudom, csak a ruha méretét, az pedig 86-os. Fogainak száma 12, és most bújik ki a 13. is. Az evéssel nincs gondunk, nagyjából mindent megeszik. Mondhatnám azt is hogy elég haspók, mert bármikor tud enni. Az evőeszközöket már egész szépen használja, már csak ritkán kell segítenem a kanalazásban. Inni teát szeret, és gyümölcsleveket, a vizet annyira nem kedveli. A pohárból való ivás még egy kicsit nehézkes, de próbálkozunk vele folyamatosan. Viszont szívószállal tökéletesen iszik. Az alvás egy álom, az éjszakát nagyon jól végig alussza, napközben pedig minimum 2 órát alszik. Most már hogy ilyen nagy fiú, próbálkozunk a bilivel is. Azt már tudja, hogy mire való, és hogy a wc papírt mire használjuk (habár még elég gyakran letekeri játékból az egész gurigát), de még mindig csak akkor szól, hogy kaki van, amikor már benne van a pelusban. Nagyon szeret a levegőn lenni, bent alig tudom lefoglalni, főleg november közepe óta, amikor is megtanult motorozni. Imád pakolni, és segíteni nekem takarítani. Mostanában nagyon bújós lett, főleg az idegenek társaságában. Amúgy a kezdeti rosszasága néha már eltűnik, kezd szófogadóbb lenni. De ettől függetlenül még mindig nagyon csibész! Szeret beszélni, mára már egészen jól kimond szavakat. Próbálja utánozni amiket mi mondunk, ezért már nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit is mondunk előtte. Úgy tűnik a karácsony őt is érdekli, mert a díszeket amiket kitettem a szobájába, arra mindig mondja, hogy szép. Úgyhogy remélem ő is karácsony őrült lesz, mint a családunk. Mindent összefoglalva, mindenki nagyon meg van elégedve a fejlődésével. Sokan mondják, hogy már észre sem lehet venni rajta, hogy koraszülött volt. De azért ha egy hasonló korú társával találkozunk, akkor egyből kiderül, hogy Bálintnak még van mit behoznia.

18 hónapos

Nagyon régen nem írtam már, melynek oka, hogy Bálint iszonyú tempóban veszi igénybe a saját és az Anyukája energiáját. A nyáron nagyon sok minden történt, de ezt majd egy másik bejegyzésben próbálom részletezni. A legfontosabb az életében a 18 hónapos státusz volt, melyet most egy hónappal később próbálok pótolni.

A nyár folyamán voltunk ortopédián, mert a doktornéni kérte, hogy ha el kezd önállóan járni Bálint akkor tegyünk egy látogatást nála. A rendelőben nagyon vicces volt az én kicsi fiam, ugyanis le-föl járt, és folyamatosan beszélt a maga kis nyelvén. A doktornéni meg is jegyezte, hogy ő úgy látja hogy többet mozog az átlagnál is, és hogy a szeme sem áll jól. Amúgy orvosilag minden rendben van vele és legközelebb csak 3 éves korában szeretné látni. Nagyon örültünk a hírnek, mert ezzel a vizsgálattal tulajdonképpen lezártuk ezt az évet, és már csak jövőre kell újra szakorvost látnunk (legalább is reméljük).

A fogai szépen jönnek, augusztus elején mintha valami fog növesztő szert kapott volna, ugyanis két hét alatt 3 foga is kibújt. Azokat a napokat nagyon megszenvedtük, de remélem, hogy a többi már nem lesz ilyen nehéz. Jelenleg 9 foga van, 5 fent, és 4 lent. A fogkibújás sorrendje most teljesen felborult!

A súlya kb 11 kg. De annyit jön-megy, hogy ez nagyjából most változatlan. Ezzel szemben magasságra most nagyot nőtt. Egyik pillanatról a másikra kinőtte a 74-es ruhákat, és 86-os méretre kellett váltanunk. A lába is hatalmasat nőtt, a nyár elején megvásárolt szandálok éppen hogy még jók voltak a nyár végére.

A beszéde nagyon kifejező, habár még mindig inkább a maga nyelvén beszél, amit akar azt elmagyarázza, és ha figyelek akkor meg is értem. Mindent megért, és tudja ha valami rosszat csinál. Rövid szavakat már mond, mint például Apa, Anya, (Ajja!!!!), Anyu, (Aaaajjjúúú), hallo, hello, csá-csá, kutya (tutya), hinta palinta, (himpa paimpa). Hirtelen ezek jutottak eszembe. Jujj, egyet és a legfontosabbat majdnem elfelejtettem, ez pedig a ham, és ham és ham...... Bármikor bármit megeszik. :)

Szóval mindent összevetve nagyon szépen fejlődik csak már lehetne egy kicsit szófogadóbb, mert most már nem csak a Nagyi haja fog kiegyenesedni, hanem az enyém is. :)

Az elmúlt egy hónap

Fúúúúúúú, le sem tudom írni mennyi minden történt velünk az elmúlt egy hónapban. Mivel Bálint iszonyúan mozgékony, és nagyon eleven, ezért szinte minden időmet leköti. A géphez kb. két-három naponta tudok odaülni, akkor is megnézem a leveleimet és már rohanok is tovább, mert Bálint nem hagyja, hogy számítógépezzek. Napjában most már csak egyszer alszik, akkor is egy gyorsat, mert ha már egy órát alszik az már csodának számít. De ami a legfontosabb, hogy hétfőn, május 3-án megtette magától az első lépéseit. :o) Olyan büszke vagyok rá!!! Annyira kis ügyes fiú!

De röviden azért egy pár szót az elmúlt egy hónapról. Húsvét szombatján voltunk fodrásznál, mert már nagyon hosszú volt a haja, és már kellett valamit kezdeni vele. A mi fodrászunkhoz vittük (Henihez) aki nagyon aranyos volt Bálinttal, és kb. 5-7 perc alatt lenyírta a haját. Géppel csinálta, mert így volt az egyszerűbb. Bálintnak egy szava sem volt. Inkább az dühítette, hogy miért kell neki üldögélnie, mikor már kézenfogva tud menni. Szóval nagyon bátor fiú volt, így már én is neki merek állni legközelebb a hajvágásnak. Aztán Húsvét vasárnap Zoli rokonainál voltunk ahol nagyon jól éreztük magunkat. Bálint kapott egy rakás csokit, amit persze ő nem termelhetett be.

Aztán a következő hétvégén a szülinapok következtek. Kriszit és Csabi (nagynénje, és nagybátyja) szülinapja volt. Krisztit szombaton köszöntöttük Csabit pedig vasárnap. Persze a tortákat nem hagyhatta ki, úgyhogy mindkét nap tortafalóvá lett Bálint.

Majd jött két szuri, és két hét betegség. Szegényke lázas volt, köhögött és folyt az orra. Aztán természetesen én is elkaptam. Így nem sok helyen jártunk abban a két hétben. De mindeközben meglátogattak minket Zoli keresztapukájáék, aminek nagyon örültünk, mert ők még nem is látták Bálintot. Teljsen odavoltak Bálintért, hogy milyen ügyes, és milyen nagy fiú már. A múlt hétvégén pedig vidéken voltunk ami Bálint számára (és a mi számunkra is) nem állt másból csak hogy kézenfogva le föl jártunk a kertben. Annyit sétált Bálint, hogy már mi sem nagyon bírtuk. Mondjuk nagyon is jót tett neki a vidéki levegő, mert akkor aludt napközben kétszer is. Valószínüleg ennek a hétvégének volt köszönhető, hogy hétfőn már elengedte a kezemet és ment/megy magától néhány lépést.

Nagy vonalakban ennyi történt, persze ha jó idő van, akkor játszóterezünk Dominikkel, vagy a kertben lófrálunk, virágot ültetünk, stb. Képeket a következő bejegyzésben teszek közzé.

Egy éves státuszom

Anya egy kicsit feledékeny volt, és lemaradt egy igen fontos bejegyzés itt a szülinapom körül. A fejlődésem elmaradhatatlan bejegyzése.

Szóval hol is kezdjem. A súlyom 8400 g, a testhosszom: 74 cm.

A szülinapomra kibújt a harmadik fogacskám is, amit szerencsére én egészen jól élek meg. (se láz, se semmilyen egyéb tünet)

Most már mindenhol fel tudok állni, és már kapaszkodva teszek is egy-két lépést. A szülői segítséggel való menés még nem megy :) de néha már gyakorlom azt is.

Sokat beszélek, persze baba nyelven, amin a körülöttem élők nagyokat nevetnek.

Napközben keveset alszom, de éjszaka bepótolok mindent, és gyakran egy huzamban 12 órát is képes vagyok aludni. Több mint egy hónapja már külön alszom a szüleimtől, és azért Anyának néha-néha még át kell jönnie éjszaka betakarni, cumit megkeresni.

Most már majdnem mindenfélét eszem. A tehéntejet orvosi tanácsra még mellőzzük egy kicsit.

Szeretek fürdeni, játszani, és imádok társaságban lenni. Persze a nagyobb hangzavartól megijedek, de hamar meg lehet vígasztalni.

És hogy ne csak jó dolgok kerüljenek ide....., nagyon hisztis lettem. Próbálgatom Anya, és a Nagyi türelmét. Akaratos vagyok, ha valami nem úgy van ahogy én szeretném, akkor másodpercek alatt tudok krokodil könnyeket produkálni. Utálom a téli ruhákat felvenni, úgyhogy már várom a tavaszt, hogy ne kelljen ennyit öltözködni.

Az év utolsó orvos látogatásai

Nagy nehezen, de úgy néz ki, hogy túl vagyunk az idei év utolsó orvosi vizitein. A múlt héten voltunk a sebészeten, ahova többet már szerencsére nem kell menni! Annyira szép a sérv műtét helye, hogy a vizsgáló doktorbácsi alig találta meg a heget. Szerencsére azt mondták, hogy tényleg nagyon szép a seb, semmi nyoma a sérvnek, úgyhogy már csak akkor kell mennünk, ha valami panasz van. (reméljük nem lesz)!!!!
Hétfőn voltunk az ortopédián, ahol megdicsértek, mert egyedül fel tudok ülni, és el kezdtem mászni! A doktornéni még véletlenül sem említette a Dévény Anna tornát, így Anya nagyon boldog volt! Ide vissza már csak akkor kell mennünk, ha már egyedül tudok menni! Szóval egy időre ez is letudva.
Kedden pedig neurológián voltunk, ahol ismét dícséretben részesültem, a fent leírtak miatt. A doktornéni megjegyezte, hogy minek tettünk volna ki engem fájdalmas D.A. tornának, hogy ha Anyával és Apával is hatásosak voltunk. Ide már nem biztos hogy vissza kell jönnünk. Ezt majd kb. január végén a háziorvos eldönti. Sajnos az a doktornéni aki itt volt teljesen visszavonul a szakmától, úgyhogy nagyon szomorúak voltunk Anyával, hogy Marika nénivel már nem találkozunk többet.
A fejlődésemben nagyon sokat segített a családunk egyik jó barátja Ili néni, aki havonta rám kukkantott, és tett még egy-két javaslatot Anyának a mozgásom fejlesztésére. :)))))

Télapó itt van....

Mint minden gyerekhez, hozzám is eljött a Mikulás! Mivel jó gyerek voltam, ezért kaptam egy csomó ajándékot. Kaptam egy plüss mikulást, egy plüss hóembert, egy kis rezgő elefántot, egy plüss kutyust, meg csokit. Mivel azt még nem ehetek, így Apa örömmel rá is mozdult a csokijaimra. :o) Persze a Mikulás Anyáékra is gondolt, ezért éjszaka megálmodtam azt a bonyolult mozdulatsort, amivel fel tudok ülni, és meg is tudom magamat tartani jó pár percig. Anyáék 06-án reggel egymást kérdezgették, hogy ki ültetett fel engem. Aztán mikor már úgy láttam, hogy a reggeli álmosságból magukhoz tértek, még egy párszor megmutattam nekik, hogy bizony engem már senki sem kell hogy segítsen, mert már magamtól is fel tudok ülni. :o)

Sőt ma reggel Anyának megmutattam, hogy már mászni is tudok, csak lusta vagyok az új dolgot gyakorolni. Mennyivel egyszerübb eljutni bármiért úgy, hogy odagurulok! Anya, Apa reszkessetek! A karácsonyfa nagy veszélynek van kitéve a jelenlétemben! :o)

9/6 hónap

Csak röviden néhány feljegyzés arról, hogy miket is tudok mostanában!

Négykézlábra állva előre hátra hintázok! Sajnos a mászás még csak álom, de lassan annak is el jön az ideje. Kezdek szépen üldögélni, de azért néha még hasonlítok egy részegesre. Négykézlábból próbálok ülni is, de ez annyira bonyolult mozdulatsor, hogy inkább még nem gyakorlom annyit.

A nappalok elég esemény dúsak, mindig csinálunk Anyával valamit. Az éjszakát nagyjából átalszom, kivéve most, mert egy picit náthás vagyok, és nem kapok levegőt.

A súlyom 7,33 kg, a hosszúságom 69 cm.

A dokik akikhez járunk meg szoktak dícsérni, hogy szépen fejlődöm, csak Anya aggódik egy picit, azért mert egy hónapja csak a hintázást mutatom neki, és nem akarok mászni.

Eltelt fél év

Bálint a hétvégén 6 hónapos lett! :) Az jutott az eszembe, hogy milyen gyorsan eltelt ez a fél év! Bezzeg a kezdetekkor azalatt a 6 hét alatt míg a kórházban volt, akkor az idő igen csak lassan ment. Azt hittem, hogy sosem lesz vége a rémálomnak. De szerencsére nem így lett, és most már boldogan, itthon van velünk a kis kedvenc, szemünk fénye, Töpike!
Hat hónapos lévén, gondoltam illik most már újabb paramétereket feljegyezni Róla.
Súlya: 6,06 kg
Hossza: kb. 61-62 cm
Fejlődése: egész nap dumál, sokat mosolyog, nyúl a tárgyakért, néha már tartogatja is a kezében a játékokat, a fejét már szépen tartja, bár azért még szokott bólogatni. Már kevesebbet alszik, igényli, hogy foglalkozzanak vele. A hasáról a hátára már gyönyörűen átfordul, fordítva még csak próbálkozik, de már nem kell sok ahhoz, hogy rájöjjön, hogy a fejét hogyan fordítsa át.
Étkezés: a fő tápláléka még mindig a tápszer, tízóraira és uzsonnára szokott kapni tejbedarát, gyümölcsöt, ebédre zöldségpürét eszik. Persze minden étkezést még le kell öblíteni egy kis tápszerrel, mert hát neki még ez jelenti a kaját.
Éjszakai alvás: kb. 5 hónapos kora óta átalussza az éjszakát. Néha-néha 4-5 óra között felébred, mocorog, akkor a cumit odaadom neki, és megnyugszik. Reggel 6:15-6:30 között ébred, és akkor reggelizünk.
Imád fürdeni, nagyokat pancsol a kádjában. Szereti a társaságot, nem fél az új emberektől. Ha álmos akkor semmi sem érdekli, bárhol bármilyen szituációban el tud aludni.
Összefoglalva: nem panaszkodhatok, jó dolgunk van vele!!!! (persze, mint az anyukája biztosan elfogult vagyok vele szemben.) :)))))))

Orvosi kontroll

A héten jártunk a neurológián, amit Anyával most először egyedül látogattunk meg. A Nagyi egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott velünk jönni, ezért Anya egy picit aggódva indult neki a "nagy" útnak, mert hát így kettesben úgy hogy Anya vezetett, még csak egyszer voltunk el. Szerencsére az utat végig aludtam így nem zavartam Anyát a vezetésben. Odaérkezve a doktornéni nagyon aranyos volt. Meg kellett mutatnom neki, hogy én már milyen ügyes nagy fiú vagyok, és hogy milyen szépen tartom már magamat. Bemutattuk neki a már jól begyakorolt tornagyakorlatokat és ezután kiadta az újakat. Az új gyakorlatok nagyon tetszenek, végig mosolygom az egész tornát. Egy-két nap alatt annyit fejlődtem a tornának köszönhetően, hogy már az ülésbe húzásnál sem lógatom a fejem. A doktornéni a vizsgálat végén megjegyezte, hogy látszik, hogy sokat foglalkoznak velem, mert nagyon kiegyensúlyozott kisbaba vagyok. :)))))))

Nyaralás

Először is mindenkitől bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztünk, de a múlt héten nyaralni voltunk, előtte meg nagyon sok dolgunk volt, mert hát a kötelező orvoshoz járást nem lehetett kihagyni. Hogy a legelején kezdjem, szerencsére az orvosnál nem volt semmi gond. Neurológusnál jártunk, aki a meglévő tornák mellé, egy újabb gyakorlatot iktatott be. Aztán meglátogattuk a védőnénit, aki 07.01-től nyugdíjba ment, úgyhogy elbúcsúztunk tőle. (Kiváncsian várjuk az új védőnőnket.) Aztán jött hozzánk a háziorvos, aki beadta az oltásaimat, és megvizsgált. Szerencsére mindent rendben talált, így hát 07. 04-én kicsit nehézkesen, indulhattunk is nyaralni. (Azért nehézkesen, mert ez a nyaralás pakolás szempontjából felért egy költözéssel) A Balaton környékére mentünk Zsombi barátommal és a szüleivel. Vasárnap pedig csatlakozott hozzánk az unokatesóm Dominik is. Szerencsére volt részünk jó időben is ezért egy párszor lementünk Anyáékkal pancsizni a Balatonba. Első alkalommal Apával fürödtem a Balatonba, ami nagyon jó volt, ugyanis aznap nagyon meleg volt, és hát én is szenvedtem a melegtől. Másnap Anyával fürödtem a Balcsiban, ami annyira már nem tetszett, mert egy kicsit hideg volt a víz. De azért mindkét alkalommal sikerült annyira felfrissíteni magam, hogy utána jót aludjak a parton. Persze ismét a vidéki levegőnek, és a sok alvásnak köszönhetően sokat fejlődtem egy hét alatt. Elkezdtem nézegetni a kezemet. Egyre többet beszélgetek. Néha, néha próbálgatok átfordulni, de mindig csak véletlenül jön össze. :) Átalszom teljesen az éjszakát. És ami a legfontosabb, hogy kezdem a fejemet egész szépen megtartani. Néha még elég nagyokat "bólogatok", de azért próbálkozom. A kaja viszont még mindig elég rázós kérdés. Anyának a héten elfogyott a teje, úgyhogy maradt a tápszer. Kanalazni annyira nem szeretek, mindig üvöltök, így anyának sok türelemre van szüksége ahhoz, hogy elkezdjek gyümölcsöket, főzelékeket enni. A gyümölcsleveket nagyon szeretem, de csak úgy, hogy ha cumisüvegből kapom. Szóval nem egyszerű velem.
Amúgy a nyaralás nagyon jól sikerült, Zsombi barátom többször beszélgetett velem, az ő étvágyát látva, én is több tápit ettem. :) Az Anyukája mondókákat mondott nekem, aminek én nagyon örültem, és nagyokat mosolyogtam Neki. A Dominik, pedig a tornában segített Anyának és Apának, és mindig felvidított a kocsiban. Voltunk kirándulni is Tihanyba, ahol én persze jó nagyot aludtam. Jó kis nyaralás volt ez, remélem lesz még ilyen a nyáron.

Én a napsátor alatt, már felfrissülve.

Zsombival a parton.

Anyával a Balcsiban

Apával sétálunk Tihanyban

Játszótéren Domcsi, Zsombi, és Kriszti. (én itt is egy jót aludtam)

Séta a parton Domcsival

Fejlődés

Nagy esemény történt velem a héten. A hét elején elkezdem iszonyú gyorsan erősödni. Ez azt jelenti, hogy míg hétvégén csak aludtam és nem mutattam jelét semmilyen új fejlődésnek, addig hétfőn elkezdtem gyönyörűen kiemelni magam, és most már több percig meg is tartom a fejemet. Tegnap pedig a hasamról a hátamra fordultam, amin Anya, és Nagyi nagyon meglepődtek. Én is meglepődtem, sőt el is kezdtem sírni, de Anyáék megnyugtattak, hogy nem történt semmi baj, úgyhogy mosolyogtam én is a dolgokon. Papi segítségével már tegnap előtt átfordultam a hasamról a hátamra, de Papi azt hitte, hogy Anya ezt tudja, és nem is szólt neki, hogy milyen ügyes vagyok. Nem tudom mi történhetett, biztos a hétvégi friss vidéki levegő tette ezt velem. :)