Lágyéksérv

Mint korábban említettem Bálint egy köldök és egy lágyéksérvvel tért haza a kórházból. A köldök sérvvel nem kezdenek semmit az magától meggyógyul, de a lágyéksérvet szinte minden esetben műteni kell. Amúgy a sérve ki-be járt, vissza is lehetett tenni, míg húsvét szombat estéjén úgy tűnt, hogy nem tudom visszatenni. Azonnal bementünk a Heim Pál Kórházba, ahol megvizsgálták Bálintot. Persze mire odaértünk az általunk látott sérv visszahúzódott. Ennek ellenére az ügyeletes orvos kiírta Bálintot húsvét utáni keddre műtétre. Nagyon megijedtünk, hisz nem sokkal előtte jött haza Bálint a kórházból. És még olyan picike is volt, szóval a húsvét így elég idegesen telt. Meg hát az is bennünk volt, hogy igazából azt sem tudtuk mire számíthatunk a műtéttel illetve a gyógyulással kapcsolatban. Kedden bementünk, hogy akkor jöjjön aminek jönnie kell, de végül nem műtötték meg a sérvét, mert mint kiderült nagyon vérszegény volt Bálint. Egy kicsit megkönnyebbűltünk, de ugyanakkor ott volt az idegesség is, hogy na mikor záródik ki a sérve, és mikor rohanhatunk vele a dokihoz. A következő időpont május elején volt, de előtte vérvételre kellett mennünk, hogy mennyit javult a vérképe. Az az időpont is törölve lett, mert még mindig vérszegény volt Bálint, és kockázatosabb lett volna még mindig a műtét. Majd eljött május 26. amikor is megműtötték. Azt kell hogy mondjam, hogy én talán rosszabbul viseltem a műtétet, mint ő. A műtét után kapott egy fájdalomcsillapító kúpot, és onnantól kezdve semmit sem kellett neki adnom, mert annyira jól volt. Mintha nem is történt volna vele semmi. Ugyanúgy rugdosott, kúszott, gügyögött, nevetett. A kötést rá egy hétre leszedték, és most már csak a "varrat" látszik. Szóval mindenkit csak bátorítani tudok, hogy ha ilyen picike babája van, és lágyéksérvet észlelnek nála, akkor minél előbb műtesse meg. Tényleg jobban aggódunk, mint amekkora beavatkozás ez.