Lilypie Third Birthday tickers

2009. július 15., szerda

Nyaralás

Először is mindenkitől bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztünk, de a múlt héten nyaralni voltunk, előtte meg nagyon sok dolgunk volt, mert hát a kötelező orvoshoz járást nem lehetett kihagyni. Hogy a legelején kezdjem, szerencsére az orvosnál nem volt semmi gond. Neurológusnál jártunk, aki a meglévő tornák mellé, egy újabb gyakorlatot iktatott be. Aztán meglátogattuk a védőnénit, aki 07.01-től nyugdíjba ment, úgyhogy elbúcsúztunk tőle. (Kiváncsian várjuk az új védőnőnket.) Aztán jött hozzánk a háziorvos, aki beadta az oltásaimat, és megvizsgált. Szerencsére mindent rendben talált, így hát 07. 04-én kicsit nehézkesen, indulhattunk is nyaralni. (Azért nehézkesen, mert ez a nyaralás pakolás szempontjából felért egy költözéssel) A Balaton környékére mentünk Zsombi barátommal és a szüleivel. Vasárnap pedig csatlakozott hozzánk az unokatesóm Dominik is. Szerencsére volt részünk jó időben is ezért egy párszor lementünk Anyáékkal pancsizni a Balatonba. Első alkalommal Apával fürödtem a Balatonba, ami nagyon jó volt, ugyanis aznap nagyon meleg volt, és hát én is szenvedtem a melegtől. Másnap Anyával fürödtem a Balcsiban, ami annyira már nem tetszett, mert egy kicsit hideg volt a víz. De azért mindkét alkalommal sikerült annyira felfrissíteni magam, hogy utána jót aludjak a parton. Persze ismét a vidéki levegőnek, és a sok alvásnak köszönhetően sokat fejlődtem egy hét alatt. Elkezdtem nézegetni a kezemet. Egyre többet beszélgetek. Néha, néha próbálgatok átfordulni, de mindig csak véletlenül jön össze. :) Átalszom teljesen az éjszakát. És ami a legfontosabb, hogy kezdem a fejemet egész szépen megtartani. Néha még elég nagyokat "bólogatok", de azért próbálkozom. A kaja viszont még mindig elég rázós kérdés. Anyának a héten elfogyott a teje, úgyhogy maradt a tápszer. Kanalazni annyira nem szeretek, mindig üvöltök, így anyának sok türelemre van szüksége ahhoz, hogy elkezdjek gyümölcsöket, főzelékeket enni. A gyümölcsleveket nagyon szeretem, de csak úgy, hogy ha cumisüvegből kapom. Szóval nem egyszerű velem.
Amúgy a nyaralás nagyon jól sikerült, Zsombi barátom többször beszélgetett velem, az ő étvágyát látva, én is több tápit ettem. :) Az Anyukája mondókákat mondott nekem, aminek én nagyon örültem, és nagyokat mosolyogtam Neki. A Dominik, pedig a tornában segített Anyának és Apának, és mindig felvidított a kocsiban. Voltunk kirándulni is Tihanyba, ahol én persze jó nagyot aludtam. Jó kis nyaralás volt ez, remélem lesz még ilyen a nyáron.


Én a napsátor alatt, már felfrissülve.
Zsombival a parton.


Anyával a Balcsiban

Apával sétálunk Tihanyban


Játszótéren Domcsi, Zsombi, és Kriszti. (én itt is egy jót aludtam)



Séta a parton Domcsival

2009. június 26., péntek

Fejlődés

Nagy esemény történt velem a héten. A hét elején elkezdem iszonyú gyorsan erősödni. Ez azt jelenti, hogy míg hétvégén csak aludtam és nem mutattam jelét semmilyen új fejlődésnek, addig hétfőn elkezdtem gyönyörűen kiemelni magam, és most már több percig meg is tartom a fejemet. Tegnap pedig a hasamról a hátamra fordultam, amin Anya, és Nagyi nagyon meglepődtek. Én is meglepődtem, sőt el is kezdtem sírni, de Anyáék megnyugtattak, hogy nem történt semmi baj, úgyhogy mosolyogtam én is a dolgokon. Papi segítségével már tegnap előtt átfordultam a hasamról a hátamra, de Papi azt hitte, hogy Anya ezt tudja, és nem is szólt neki, hogy milyen ügyes vagyok. Nem tudom mi történhetett, biztos a hétvégi friss vidéki levegő tette ezt velem. :)

2009. június 23., kedd

Hétvégi program kavalkád

Hétvégén anyáék főpróbát tartottak velem a jövő hét pénteken kezdődő 1 hetes "nyaralásunkra". De előtte még péntek este egy vacsorára voltunk hivatalosak a Trófeába mivel Nagyi .. éves lett(így utólag még1x Bódog Szülinapot Nagyi). Meglepetés lett volna ,hogy megyünk de hát a mélygarázsban pont összefutottunk a nagyiékkal. Nagyon élveztem a vacsorát mivel újabb barátokkal ismerkedhettem meg. Volt torta s tetején tűzijáték s éneklés meg csomó ajándék (már várom, hogy 1 éves legyek s nekem is legyen csomó ajcsim). Mivel nem akartam kimaradni a Trófea feelingből így én is gyorsan vacsiztam az asztalnál egy kis tápszert.
Szombat reggel korán indultunk s Én végig jól viselkedtem mivel végigaludtam a 2 órás utat. Apa és Tamás szekrényt cipeltek és raktak össze míg anya és Kriszti pakolt utánuk Papi pedig karmesterkedett. :) Este apáék még fociztak Dominikkel és barátjával. Engem annyira elnyomott a friss levegő, hogy szinte végigaludtam az egész napot. Vasárnap anyáéknak nem akaródzott kikelni az ágyból de hát éhes voltam, úgyhogy kénytelenek voltak engedelmeskedni akaratomnak. Vasárnap apáék is pihiztek végig, meg focizgattak a srácokkal(nemsokára már én is kergethetem a lasztit). Késő délután indultunk haza s én ismét végigaludtam az utat, csak a házunk előtt keltem fel, mert éhes voltam.
Anyáék szerint jól sikerült a főpróba, úgyhogy jövő héten bátran vágnak neki az első közös "nyaralásunknak".

Anya munkahelye

Múlt héten szerdán Anya munkahelyére látogattunk. Ez több szempontból is izgalmas volt. Ugyanis most először utaztunk úgy Anyával, hogy ő vezetett, én meg hátul aludtam. Az odaút viszonylag gyorsan telt, habár azt nagyon nem szerettem, mikor a körúton a piros lámpánál álldogáltunk. Megérkezésünk nagy örömöt váltott ki Anya kolléganőiből. Nagyon szimpatikus, aranyos hölgyek a kolléganői! Én jó nagyokat mosolyogtam, és gügyögtem Nekik, ők pedig ezt nagyon élvezték. Még német nyelvórákat is sikerült vennem, mivel az egyik kolléganő német anyanyelvű. Aztán történt egy kis "baleset" melynek következtében még mosni is kellett rám. Persze Anya pont ekkor nem hozott nekem váltó ruhát, úgyhogy még szerencse hogy jó idő volt, mert így a kimosott body hamar megszáradt. Míg vártuk Anya főnökét, addig én bealudtam a kanapén, és olyan jót sikerült szundítanom, hogy egészen a munkaidő végéig ott maradtunk. A hazafelé vezető utat az alvás helyett már végig nézelődtem, és egyszer sem sírtam. Mindent összevetve jó kis nap volt, és "megfenyegettük" :) Anya kolléganőit, hogy idén még egyszer meglátogatjuk őket.

2009. június 18., csütörtök

Koncerten voltunk

Múlt hét vasárnap elég mozgalmas napunk volt. Anya már említette, hogy reggel a doktorbácsinál kezdtünk, aki megvizsgálta a sérvemet. Aztán kimentünk a Nagyival a piacra, ahol bemutatott mindenkinek. Az eredeti ok amiért a piacra mentünk az az volt, hogy Anya akart nekem venni kánikula ruhát, de ez sajnos meghiúsult, mert Anya addig próbálgatott mindenféle ruhát, míg nem összecsomagolt a baba ruhás. Piac után pedig Apával és Anyával kilátogattunk a gyerek szigetre, ahol is Maya barátnőmmel egy koncerten vettünk részt. A koncert nagyon tetszett, Anya még táncolt is velem, és Apáék megígérték, hogy megszerzik nekem azt a lemezt, amire Maya is olyan jókat "bulizik". Hazafelé beugrottunk fagyizni, amit én csak messziről nézhettem, illetve meglátogattuk a nagynéniméket. Vasárnap annyi új élmény ért, hogy szinte nem is aludtam egész nap. Ezért mire haza értünk teljesen kikészültem. Apa megfürdetett, felöltöztetett pizsibe, Anya megetett, és már ki is dőltem.

Sérv műtét helye

Tartozom még egy képpel a sérv műtét helyével! A doktorbácsi azt mondta, hogy már csak fél év múlva kell mennünk kontrollra. Amúgy megnyugtatott minket, hogy kb. minden 20. volt koraszülöttnek kiújul a sérve. Látszik valami?

2009. június 15., hétfő

Orvosnál jártunk

A múlt hetünk megint elég sűrű volt. Kedden a neurológián voltunk, csütörtökön a szemészeten, és vasárnap reggel pedig a sebészt látogattuk meg. :) Ebből a legérdekesebb a neurológus volt. Ugyanis az történt, hogy míg az ortopéd javasolta a gyógytornát Bálintnak, addig a neurológus azt mondta, hogy még véletlenül se vigyem el arra a bizonyos gyógytornára a gyereket. Szerinte nincs semmi gond Bálinttal, csak a biológiai kora még 1 hónapos, úgyhogy nem kell emiatt mindenféle "kínzásnak" kitenni a gyereket. Persze megkaptuk a szokásos otthon végzendő napi négyszeri tornagyakorlatot, és elindultunk hazafelé. Aznap folyamatosan az motoszkált a fejemben, hogy most mitévőek legyünk. Beszéltem sok emberrel, akik természetesen mind mást mondtak, ezért még mindig csak azon rágódtam, hogy mit tegyek. Ami biztos, hogy Bálint két neurológushoz is jár (rendszeres havi Kispesten, és a Dél-Pestibe 3 havonta) és egyik helyen sem mondták a gyógytornát. Egyedül az ortopéd orvos javasolta. A neurológus szerint az a bizonyos torna elég nagy fájdalommal jár. A gyerekek nem alszanak a fájdalomtól éjszaka. 2-3 éves korára agresszívvé válhat, gondjai lehetnek a közösségbe való beilleszkedésbe. Ezek után úgy döntöttünk, hogy Bálintot nem tesszük ki ilyen fájdalomnak, ezért marad az itthon végzendő házifeladat.
A szemészeten nem mondtak újat. A bal szeme rendben van, a jobb szemén pedig van egy pont ahol az ideghártya egy kicsit vastagabb. Erre a szemész csak annyit mondott, hogy szerinte nem fog semmit okozni a látásában, de azért jobb szemmel tartani. Újabb kontroll 5 hét múlva.
Sebészeten a sérvét nézték. A doki "megnyugtatott" minket, hogy koraszülötteknél 5-6% hogy a sérv kiújul, tehát kb. minden 20. gyereknél. Reméljük nem Bálint lesz az. Amúgy már csak fél év múlva úgy karácsony tájékán kell újra mennünk hozzá. Szerencsére ezzel egy kis időre 1 dolog le van tudva.