Lilypie Third Birthday tickers

2009. szeptember 29., kedd

A cumi pusztító

Egyik este történt az eset, hogy a jól megérdemelt kanapén alvás után Anyáék nagy nehezen felkeltettek és elvittek tornázni, utána meg jött a fürdés. Persze a kanapén ott hagytunk mindent, köztük a cumit is. Mire mindennel végeztünk addigra az én "nővérkém" rosszalkodott egy kicsit, és adott annak a fránya cuminak. Gondolta biztos, hogy ha nekem olyan jó az a cumi, akkor biztos neki is ízleni fog.
Tehát a bűnös személyleírása: 4 lábú, fehér alapon barna foltok. :) A neve Zigi, habár Anyától gyakran hallom azt is hogy Zizi, és Átok. Nem is értem, hogy miért. Imád engem, ha alkalma adódik, akkor össze-vissza nyalja a kezemet, gyakran meg is csócsálja az ujjaimat, nyáron a talpamat "tisztogatta" mindig. Nekem ez nagyon tetszik, de Anya olyankor fogja a fejét és azonnal letörli a kezemet. De nem is szaporítom tovább a szót, hanem rakom fel a képeket.

itt még épségben a cumim





a bűncselekmény után


és íme a bűnös, aki most már egy picit nagyobb mint itt a képen :)

2009. szeptember 23., szerda

:(

Az utolsó bejegyzés óta eltelt egy kis idő, mely idő a családunk életében nagyon nagy változást hozott. Sajnos ez a változás nem pozitív jellegű volt, mert hát sajnos szeretett Édesapám, Bálint Papija örökre eltávozott tőlünk. A nem írásom fő oka ez volt. Ugyanis egyszerűen nem volt sem lelkierőm sem kedvem ahhoz, hogy bármit is írjak. Pedig Bálint életében azóta történt egy-két dolog és ígérem be is pótolom ezeket a storykat. Csak hát nem olyan könnyű.......

2009. augusztus 26., szerda

Programok

Bocsi, hogy eddig nem jelentkeztünk, de elég zűrösen teltek az elmúlt hetek, és igazából írni sem volt nagyon kedvem. De a lényeg, hogy most újra itt vagyunk, tele új élményekkel, amiket most megosztunk veletek. Az első nagy program az én kelengye partym volt, ugyanis Nekem ez eddig kimaradt az életemből. Anya és Apa főzött, sőt Apa még görög tüzet is csinált, csak hogy szórakoztassa a vendégeket. A másik nagy szórakoztató Zigi kutyus volt, aki az elszórt cuccokat felszedte, és elkezdte megrágcsálni. Az elszórt tárgyakról selejtezési listát készítettünk, és felírtuk Huber Maya számlájára. :) Ezúton szeretném mégegyszer mindenkinek megköszönni azt a sok szép ajándékot amit kaptam! Remélem, hogy amit Mayától kaptam, kb. 18-20 év múlva még használható lesz. :) Ebben a hónapban többször is jártunk a Balatonnál, ami nagyon jó volt, mert végre kifogtunk egy párszor jó időt is. Első alkalommal a családunk egyik nagyon kedves baráti házaspárával, és a nagynénimékkel voltunk a Balatonnál. Akkor nem sokat fürödtem a vízben, mert elég hűvös volt a tó vize. Ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam, mert jókat mulatoztunk, sokat voltam friss levegőn és nagyokat nevettem, mert a Kriszti állandóan megcsikizett. Azon a héten annyit gyakoroltam a nevetést, hogy most már hangosan is tudok nevetni. Persze nem sokáig megy ez a dolog még nekem, mert ahogy belelendülnék a nagy röhögésbe, azonnal el is kezdek csuklani, amit persze annyira nem szeretek.
A következő alkalommal mikor a Balatonnál jártunk, már jobb volt, mert jó meleg volt a víz, ezért Apa már háromszor is megfürdetett a Balatonban. Először mindig úgy éreztem, hogy jaj de hideg a víz, de utána meg annyira megtetszett, hogy már szinte ki sem akatam jönni a vízből. Azon a héten megismertem Dominik unokatesóit is, akik szintén nagyon aranyosak voltak velem. Fruzsi állandóan foglalkozott velem, Zsófi pedig csak messziről szemlélt, de szerintem neki is szimpi voltam. Ezen a héten velünk volt Sanyi bácsi is a barátnőjével Edittel, akik szintén nagyon kedvesek voltak. Apa egyik nap nagyon mélyen bealudt ezért kénytelen volt Sanyi bácsi és Edit egy picit foglalkozni velem, amíg Anya vissza nem jött. Hát meg kell hogy mondjam, Sanyi bácsinak még egy kicsit fejlődnie kell, mert nem nagyon vált be az ő módszere. :) Egy napra Maya barátnőm is meglátogatott, akivel kiveséztük az élet nagy dolgait. Ő csak mondta-mondta, én meg nagyokat néztem, és mosolyogtam rá.












2009. augusztus 4., kedd

Eltelt fél év

Bálint a hétvégén 6 hónapos lett! :) Az jutott az eszembe, hogy milyen gyorsan eltelt ez a fél év! Bezzeg a kezdetekkor azalatt a 6 hét alatt míg a kórházban volt, akkor az idő igen csak lassan ment. Azt hittem, hogy sosem lesz vége a rémálomnak. De szerencsére nem így lett, és most már boldogan, itthon van velünk a kis kedvenc, szemünk fénye, Töpike!
Hat hónapos lévén, gondoltam illik most már újabb paramétereket feljegyezni Róla.
Súlya: 6,06 kg
Hossza: kb. 61-62 cm
Fejlődése: egész nap dumál, sokat mosolyog, nyúl a tárgyakért, néha már tartogatja is a kezében a játékokat, a fejét már szépen tartja, bár azért még szokott bólogatni. Már kevesebbet alszik, igényli, hogy foglalkozzanak vele. A hasáról a hátára már gyönyörűen átfordul, fordítva még csak próbálkozik, de már nem kell sok ahhoz, hogy rájöjjön, hogy a fejét hogyan fordítsa át.
Étkezés: a fő tápláléka még mindig a tápszer, tízóraira és uzsonnára szokott kapni tejbedarát, gyümölcsöt, ebédre zöldségpürét eszik. Persze minden étkezést még le kell öblíteni egy kis tápszerrel, mert hát neki még ez jelenti a kaját.
Éjszakai alvás: kb. 5 hónapos kora óta átalussza az éjszakát. Néha-néha 4-5 óra között felébred, mocorog, akkor a cumit odaadom neki, és megnyugszik. Reggel 6:15-6:30 között ébred, és akkor reggelizünk.
Imád fürdeni, nagyokat pancsol a kádjában. Szereti a társaságot, nem fél az új emberektől. Ha álmos akkor semmi sem érdekli, bárhol bármilyen szituációban el tud aludni.
Összefoglalva: nem panaszkodhatok, jó dolgunk van vele!!!! (persze, mint az anyukája biztosan elfogult vagyok vele szemben.) :)))))))

2009. augusztus 1., szombat

Orvosi kontroll

A héten jártunk a neurológián, amit Anyával most először egyedül látogattunk meg. A Nagyi egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott velünk jönni, ezért Anya egy picit aggódva indult neki a "nagy" útnak, mert hát így kettesben úgy hogy Anya vezetett, még csak egyszer voltunk el. Szerencsére az utat végig aludtam így nem zavartam Anyát a vezetésben. Odaérkezve a doktornéni nagyon aranyos volt. Meg kellett mutatnom neki, hogy én már milyen ügyes nagy fiú vagyok, és hogy milyen szépen tartom már magamat. Bemutattuk neki a már jól begyakorolt tornagyakorlatokat és ezután kiadta az újakat. Az új gyakorlatok nagyon tetszenek, végig mosolygom az egész tornát. Egy-két nap alatt annyit fejlődtem a tornának köszönhetően, hogy már az ülésbe húzásnál sem lógatom a fejem. A doktornéni a vizsgálat végén megjegyezte, hogy látszik, hogy sokat foglalkoznak velem, mert nagyon kiegyensúlyozott kisbaba vagyok. :)))))))

2009. július 30., csütörtök

Evés, és etetés

Mivel Bálint most már szépen eszik kanállal gyümölcs és zöldség püréket, és ezáltal a súlya igencsak gyarapszik, így kitaláltam, hogy nekünk aztán most kell egy pihenő szék, mert egyrészt leszakad a karom etetéskor, másrészt pedig nem tudom etetni is meg azt a másik nyolc kezét lefogni amivel össze-vissza hadonászik. :) Bettyótól tanácsot kérve, és azon felbuzdulva, elindultam Apukámmal a madaras bevásárló központba, ahol sajnos nem találtam olyan pihenő széket, amit Ő említett, ezért üres kézzel tértünk haza. Apukám tovább kutakodva úgy gondolta, hogy minek nekünk pihenő szék, mikor lehet kapni "826 millió" :) pozícióba állítható etető széket, ami sokkal jobban megéri az árát, praktikusabb és sokkal tovább használható mint egy pihenő szék. Vasárnap pedig elment és egyedül megvette nekünk ezt a gyönyörű szép etető széket, melyben Bálint nagyon jól érzi magát!!!! Nekem most már nagyon jó dolgom van, mert csak beültetem Töpit, és odatolom ahova akarom. Meg tudom fogni a kezeit, ha oda hadonászna ahova én nem szeretném, és iszonyú gyorsan meg tudom etetni. :) Bálint is szeret benne ücsörögni, mert tud belőle nézelődni és nagyon tetszik neki, hogy végre nem csak a plafont látja! :)



2009. július 25., szombat

Rokonok

Még múlt hét vasárnap történt, hogy meglátogattak minket a rokonaink. A rokonsági fokkal még nem vagyok teljesen tisztában, de azt elmagyarázták Nekem, hogy Apának az unokatestvérei voltak nálunk. Az ő családjukban van két kislány. Az egyik már nagyobbacska, Ő idén már megy óvodába, viszont a másik majdnem velem egy idős, Ő most lesz négy hónapos. Anyáék egymás mellé raktak minket, és azt kell, hogy mondjam, hogy nem sok kell ahhoz, hogy utolérjem mind hosszban mind pedig súlyban az "unokatesómat". Persze fejlődésileg Gini sokkal ügyesebb mint én vagyok, de remélem, hogy hamarosan ezt a lemaradásomat is behozom.